2019-05-22 00:00:00 A tánc fesztiválja Veszprémben

Áttörést értek el a demencia megelőzésében magyar kutatók

Jelentősen emelkedett az átlagos élettartam világszerte az elmúlt hetven évben. Míg 1950-ben a férfiak 48, a nők átlagosan 52 évig éltek, addig 2017-ben már 72–76 évig – derül ki a 195 ország adatait összesítő Global Burden of Disease című jelentésből.

Az élettartam emelkedése mellett rendkívül fontos az életminőség javulása, az időskorban jelentkező agyi betegségek kialakulásának megelőzése. Napjainkban a demencia világszerte ötvenmillió embert érint, és becslések szerint 2050-re ez a szám megtriplázódhat – hangzott el az M1 Életkor című magazinjában.

Ha az agyi szövet sérül, akkor nagyon nehezen hozható vissza bármilyen funkció, vagy állítható meg ez a folyamat. A problémát akkor kell látni, amikor még csak olyan folyamatok indultak be, amelyek visszafordíthatók – közölte Vidnyánszky Zoltán agykutató, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Agyi Képalkotó Központjának vezetője.

A központ munkatársai másfél éve dolgoznak az agyéletkorbecslés mesterséges intelligenciával történő fejlesztésén, amit számtalan korábbi tanulmány előzött meg. A Nemzeti Agykutatási Program által támogatott kutatás célja az agyi öregedés kimutatása és megállítása még a tünetek megjelenése előtt.

Az agy életkorát mérik

A kognitív pszichológia foglalkozik azzal, milyen általános szabályszerűségek jellemzik az ember észlelését, figyelmét, emlékezetét, míg a kognitív idegtudomány vizsgálja azt, milyen idegi mechanizmusok állnak ezeknek a folyamatoknak a hátterében – közölte Vakli Pál pszichológus, agykutató, az MTA tudományos munkatársa. A kutatócsoport új módszerével mérhető az agyi öregedés természetestől eltérő felgyorsulása.

Azt vizsgáltuk meg, hogyan tudjuk a már betanított algoritmusok tudását felhasználni ahhoz, hogy jó agyéletkorbecslő módszereket dolgozzunk ki – ismertette Vakli Pál. Ezek az algoritmusok megtanulják azt, hogy egy adott agyi felvételhez milyen életkor társul. Plusz-mínusz néhány év eltéréssel az agyi felvételből megállapítható, hány éves az adott személy, és azt lehet megfigyelni, hogy amikor tévednek, nem véletlenszerű a hibázás – magyarázta a kutató.

A tünetek megjelenése előtt felismerhetők a problémák

Ha a becsült agyéletkor magasabb, mint a vizsgált személy tényleges kora, az általában valamiféle megbetegedésnek a kockázatát jelzi előre.

Az eredményeknek azért van nagy jelentősége, mert igazolása annak, hogy még a tünetek megjelenése előtt jelezhető, ha az agyban olyan folyamatok indulnak el, amelyek majd valószínűsítik egy későbbi kóros probléma jelentkezését – hangsúlyozta Vidnyánszky Zoltán.

A magyar kutatócsoport új eljárásának köszönhetően öt évvel javult az agyéletkorbecslés pontossága. Ez az eredmény jelentős előrelépés a szellemi leépüléssel járó betegségek kialakulásának megelőzésében.

(hirado.hu)