2018-11-17 00:00:00 Országos Táncjáték Fesztivál

Állati melegünk van – és az állatainknak is

Az emberek többsége megszenvedi a hőséget, próbál minél hűvösebb helyre húzódni. Vannak azonban olyanok is, akik annyira kiszolgáltatottak, hogy saját maguk nem tudnak a meleg elől elmenekülni: ezek pedig a háziállatok. Az összeállításban tippeket adunk a kis kedvencek hűsítésére.

Nem könnyű megtanulni azokat az egyénre szóló praktikákat, amik segítenek a hőség elviselésében. Van, akinek a hideg ital, másnak éppen a meleg tea válik be a forróság ellen. Egyénfüggő, hogy hosszú ujjú pólóban, vagy éppen ellenkezőleg, felső nélkül érzi-e valaki jobban magát a tikkasztó melegben. Amikor az ember minden próbálkozás után is úgy érzi, alig kap levegőt a hőségben, könnyű elképzelni, hogyan szenvedhetnek a háziállatok. A kis kedvencek nem tudják közölni, hogy dehidratáltak, de még akkor sem tudnak szólni, ha a hőguta kerülgeti őket. Felelős állattartóként azonban van egy-két egyszerű megoldás, amivel komfortosabbá tudjuk tenni a kis kedvencek életét is a nyár közepi szélsőséges időjárásban – ezt szedte össze a brit Independent című lap.

Komoly kihívás elé állítja a kutyatartókat és kedvenceiket a tikkasztó időjárás. A rövidebb szőrű ebeknek kicsit könnyebb dolguk van, mint a hosszú szőrűeknek. A négylábúak elsősorban a lihegéssel tudják hűsíteni magukat, illetve a talpukon tudnak még némi hőt veszteni. Nem izzadnak, mint az emberek, így sokkal nehezebb számukra a forróság elviselése. Ha túlmelegszik a testük, könnyen hőgutát kaphatnak, ami komolyan veszélyezteti az egészségüket. A kritikus helyzet természetesen némi odafigyeléssel megelőzhető, azonban az is fontos, hogy a gazdi tisztában legyen a tünetekkel.

A hőguta tipikus jele, ha az állat már nagyon zihál, zavartan viselkedik, esetleg habzik a szája, vagy láthatóan elveszi az egyensúlyát, rogyadozik a lába. Ekkor azonnal hűvös helyre kell vinni, vízzel itatni, illetve nedves törölközővel becsavarva javítani lehet az állapotán. A vége mindenképpen állatorvosi vizit legyen. Jobb tehát ennek az helyzetnek a közelébe sem kerülni.

Éppen ezért figyelni kell, hogy az állatnak mindig legyen friss, és hűvös vize a táljában. A kint tartott kutyákat is érdemes ilyenkor beengedni a házba, pláne, ha az előszobában kőburkolat van, ahova le tud heveredni, hűsíteni a testét. A sétáltatást érdemes a kora reggeli és a késő esti órákra időzíteni, hiszen ekkor kisebb a hőség, és ami talán még ennél is fontosabb, véletlenül sem égeti meg a kutya a tappancsát a felforrósodott aszfalton. Kocsiban ilyenkor még rövid időre sem szabad magára hagyni az ebeket, mert az utastér nagyon gyorsan felmelegszik, és hamar hőgutához vezet.

A macskák a közhiedelemmel ellentétben pontosan úgy le tudnak égni, mint az emberek – emlékeztet a brit lap. Természetesen nem a szőr fedte testfelületükön, hanem például az orrukon, vagy a fülükön, pláne a világos szőrű állatok. Sőt, bőrrákot is kaphatnak. Lehet már vásárolni speciálisan macskáknak készített naptejet, amivel a fülük védhető meg. De még ebben az esetben is délelőtt 11 és három óra között jobban teszi minden gazda, ha a kijárós cicákat odahaza tartja. A hőség elviselésében segíthet – a kutyákhoz hasonlóan – az állat szőrének trimmelése. Ha érezhetően túlmelegedett a macska teste, nedves törölközővel meg lehet próbálni kicsit becsavarni. Az ivóvizüket naponta többször is érdemes cserélni, hogy minél hosszabb időn keresztül legyen az hűvös.

A hörcsögök, tengeri malacok a nagy bundájukkal dupla veszélynek vannak kitéve. A “békeidőkben” nagyszerűnek bizonyuló terrárium vagy részben műanyag fedésű ketrec a lakásba sütő napfénytől igen gyorsan felmelegedhet. De még ha árnyékban van, akkor is beszorulhat ide a meleg levegő. A lakhelyüket ezért a napfénytől és az ablaktól érdemes távolabb tenni. Kerámia edényben – és lehetőleg sűrűn cserélve – az állatok vize csökkentheti a hőterhelést. Nagy melegben megoldás lehet a terrárium, illetve a ketrec mellé egy lefagyasztott jeges palackot tenni, ami egy időre segít a klíma elviselhetőbbé tételében.

Sokan azt hiszik, a halaknak meg sem kottyan a meleg, hiszen folyamatosan a vízben lubickolnak. Ez azonban tévedés. A lakás melegedésével melegszik a víz is, azzal a különbséggel, hogy míg egy alapos éjszakai szellőztetéssel egy-két fokot lehet hűteni a benti levegőn, az akvárium vize nem változik ilyen gyorsan. A szakemberek azt ajánlják, próbáljuk őket is hűvösen tartani. Segíthet a hűvös vízzel utántöltés, de a már említett lefagyasztott vizes palack is beválik (akár a vízbe, akár közvetlenül az akvárium mellé téve), ami órákra is enyhülést jelenthet. Kisebb akváriumoknál néhány jégkocka is megteszi. Vigyázni kell azonban, hogy például a hűvösebb vizet kedvelő aranyhalak – a közhiedelemmel ellentétben – nagyon érzékenyek a hőmérséklet hirtelen megváltozására, vagyis drasztikus lépéseket nem szabad tenni. A trópusi akváriumban hőség idején ki lehet kapcsolni a fűtést, pláne akkor, ha nem automata hőszabályzós, nehogy túlmelegedjen a víz.

Hüllőknél, madaraknál szintén meg kell keresni a lakásnak azt a pontját, ahova nem tűz a nap. A terráriumot – ha mozdítható – akár a konyha kövére téve is lehet kicsit hűteni, a folyamatos és hűvös ivóvíz utánpótlás jól jöhet ezeknek az állatoknak is. A vizespalackos trükk is segíthet, hiszen a nagy jégtömb hőt von el a környezetétől, így létre tudunk hozni egy hűvösebb sarkot, ahol az állatok kicsit hűsölhetnek a nagy melegben.