2019-04-24 08:00:00 Nemzetközi kortárstánc fesztivál Miskolcon

Meg tudjuk akadályozni a trópusi betegségek terjedését

A szúnyogok irtásával és élettereik beszűkítésével megelőzhetjük több, Európában újonnan feltűnt trópusi betegség terjedését. A klímaváltozás miatt ugyanis olyan betegségek is felütötték a térségben a fejüket, mint a nyugat-nílusi vagy a dengue-láz, valamint a Zika-vírus.

Még június közepén adta hírül a Mladá Fronta Dnes című cseh napilap, hogy Dél-Morvaországban nyugat-nílusi lázzal fertőzött szúnyogokat azonosítottak. Bár a vírushordozó rovarok a halastavak környékén fordulnak elő elsődlegesen, a szakemberek szerint ezek a vérszívók képesek alkalmazkodni a város környezethez is, így óvatosságra intették azokat, akik a halastavak környékére terveztek kirándulni. A cseh higiénikusok kiemelték a szúnyogcsípések elleni védekezés fontosságát is, mivel nem tartották kizártnak, hogy az ország más pontjain is előfordulhatnak a kórokozóval megfertőzött rovarok.

A nyugat-nílusi láz egy olyan fertőző megbetegedés, amelyet a Flavivírusok családjába tartozó vírus, a nyugat-nílusi vírus (West-Nile virus – WNV) okoz. A kórokozót főként különböző madárfajok hordozzák magukban. A nyugat-nílusi lázat Európában eddig több mint tíz vadonélő madárfajban azonosították.

Emlősökből jóval ritkábban mutatták ki eddig: lovak és az ember kivételével csak néhány rágcsálófajban fedezték fel. A madarak között, valamint madárról emberre és állatra szúnyogcsípés útján terjed – tájékoztatta a hirado.hu-t az Emberi Erőforrások Minisztériumának Kórházhigiénés és Járványügyi Felügyeleti Főosztálya.

Könnyen össze lehet keverni a fertőzést az influenzával

A WNV bár számos gerincest képes megfertőzni, azonban az emlősök – leginkább az emberek és a lovak – a fertőzési láncba csak véletlenül kerülnek bele. A WNV jelenléte Magyarországon már 1969-től ismert, a vírust 1972-ben rágcsálóknál két alkalommal azonosították. Az 1970-es évek során szarvasmarhából és emberből, 2000-ben lovakból is kimutattak ellenanyagot, azonban 2003-ig nem azonosítottak klinikai tünetekkel járó megbetegedést.

A betegség járványügyi jellemzői alapján az emberi megbetegedések szezonja Európában július közepén kezdődik és október végéig tart – mondta el a főosztály egyik munkatársa. A fertőzések 80-85 százaléka tünetmenetes formában zajlik. Az esetek 15-20 százaléka jár klinikai tünetekkel, amelyek egy része hasonlít egy enyhébb lefolyású influenzára.

Jellemző tünetei a láz, fejfájás, izomfájdalom, de gyomor- és bélrendszeri tünetek, valamint nyirokcsomó megnagyobbodás is előfordulhat. Súlyosabb esetben idegrendszeri tünetek is jelentkezhetnek agyvelőgyulladás, agyhártyagyulladás formájában, ezek leggyakrabban az idős betegeket érintik.

A Zika-vírus a várandós nőkre fokozott veszélyt jelent

A Zika-vírust az ázsiai tigrisszúnyog és egyiptomi szúnyog terjeszti. Ezek a vérszívók felelősek a dengue- és chikungunya vírus terjesztéséért. Mindkét faj egyedei leginkább a nappali órákban aktívak, azonban beltéri és kültéri körülmények között is túlélnek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint világszerte három-négy millió embert fog érinteni a betegség, bár azt nem lehet előre megjósolni, mennyi idő alatt. A betegség nagyon ritka esetben szexuális úton vagy fertőzött vérrel is terjedhet.

A vírus tünetei nem jellegzetesek, a fertőzöttek 80 százaléka tünetmentes, viszont akiknél a tünetek – láz, ízületi- és izomfájdalom, kiütések, fejfájás, hányás – jelentkeznek, akár egy hétig is eltarthatnak. A diagnózist általában vérteszt erősíti meg. A fertőzés azonban csak ritkán olyan súlyos, hogy kórházi kezelést igényeljen, még ritkábban halálos kimenetelű.

Amennyiben egy terhes nő fertőződik meg a Zika-vírussal, fennáll a veszélye, hogy átadja a vírust a magzatának is. Feltételezések szerint a fertőzött területeken regisztrált mikrokefália – kóros kisfejűség és egyéb születési rendellenességek egy részéért a Zika tehető felelőssé. (A fertőzött területeken közel négyezer igazolt, Zika-vírus fertőzéssel összefüggésbe hozható veleszületett fejlődési rendellenességet tartanak számon a szakemberek.)

A kutatók véleménye szerint a vírus a kismama véréből átjut a méhlepényen át a magzatba, és megfertőzi azt. A járványügyi szakemberek a fenti okok miatt ezért azt tanácsolják mind a kismamáknak, mind a családot tervező nőknek, hogy amennyiben van arra mód, halasszák el utazásukat azokba az országokba, amelyekben magas a fertőzések száma.

Csak tünetek alapján lehet megkülönböztetni a dengue- és a chikungunya-lázat

A chikungunya-lázat a Zika-vírushoz hasonlóan az ázsiai tigrisszúnyog terjeszti, Afrika és Ázsia és Amerika trópusi területein gyakori. A láz neve szuahéli eredetű, meggörnyesztőt jelent. A betegség magas lázzal, fejfájással, hányingerrel, ízületi és izomfájdalmakkal jár. Tünetei alapján alig lehet megkülönböztetni egy másik trópusi betegségtől, a dengue-láztól. A betegség csak nagyon ritkán halálos kimenetelű, az idősebb betegnél nagyobb eséllyel alakulnak ki szövődmények, pl. elhúzódó ízületi gyulladás, de a fájdalmak az akut állapot után akár egy évig is fennmaradhatnak.

Mivel a chikungunya-láz ellen jelenleg nem létezik hatékony gyógyszer és védőoltás sem, a hatóságok szúnyogirtással igyekeznek védekezni ellene, a lakosságnak pedig szúnyogháló és szúnyogriasztó-szerek használatát javasolják. A dengue-lázat a dengue-vírus okozza. A betegségnek két formáját különböztetik meg: a klasszikus és a vérzéses dengue-lázat. A klasszikus forma a trópusi területek egészén előfordul, míg a vérzéses főleg Ázsia déli részén szedi áldozatait.

A betegséget szokás „csonttörő lázként is emlegetni, mivel olyan erős fájdalmat okozhat, hogy a beteg úgy érzi, mintha eltörnének a csontjai. A dengue-láz tünetei többek között a láz, a fejfájás, a kanyaróhoz hasonló bőrkiütés, valamint az izom- és ízületi fájdalmak. Ritka esetekben, a Dengue-láz életveszélyessé is válhat. A betegség ellen létezik már védőoltás, de a megelőzés főként az azt terjesztő szúnyogok élőhelyeinek és ezáltal számának csökkentésére, illetve a szúnyogcsípések elkerülésére korlátozódik.

A szúnyogcsípések kivédésével és a vízgyülemek felszámolásával elkerülhető a baj

A betegség megelőzése érdekében elsődlegesen a szúnyogcsípéseket kell kivédeni, amelyre a rovarriasztó szerek kiválóan alkalmasak. Ezek a riasztószerek hatóanyag-tartalmuktól és a bőrre felvitt mennyiségüktől függően másfél vagy akár tíz órán keresztül jelentenek védelmet a vérszívók ellen, továbbá a csípések megelőzésében legalább ennyire fontos a nyílászárók szúnyoghálózása is.

A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy fontos lenne a kültéri szúnyogtenyésző helyek számát lecsökkenteni. A fertőzést olyan szúnyogfajok terjeszthetik, melyek lárvái kis vízgyűjtő edényekben fejlődnek. Ezek nem a folyókhoz, tavakhoz köthető „ártéri” szúnyogfajok, természetes vizeinktől függetlenül országszerte előfordulhatnak. A szúnyogok ártalma viszont visszaszorítható, ha környezetünkben megszüntetjük a szúnyoglárvák tenyészésére alkalmas élőhelyeket.

Minden az esővízgyűjtő hordóban, eltömődött ereszcsatornában, virágvázában, kerti tóban és minden esővíz felfogására alkalmas szétszórt hulladékban fejlődhetnek. Nyári melegben akár egy hét alatt kikelhetnek a kifejlett szúnyogok. Érdemes tehát az ilyen vízgyűjtőket felszámolni, rendszeresen üríteni vagy megakadályozni a szúnyogok hozzáférését, például hálóval lefedni. Ahol a szúnyoglárvák fejlődésének nincs akadálya, ott a vegyszeres szúnyogirtás is csak rövid távon jelent megoldást.

Azokon a területeken, ahol az állatok megbetegedése vagy elhullása alapján a nyugat-nílusi láz előfordulásának lehetősége felmerül, szúnyogirtási akciót kell szervezni – tette hozzá. Ennek legfontosabb célja a vírus továbbvitelére képes kifejlett szúnyogok elpusztítása, másodsorban pedig az érintett területen zajló szúnyogtenyészés megakadályozása.

(hirado.hu)