2018-11-21 10:00:00 Kolompos Együttes: Én elmentem a vásárba

Szobába zárt generáció

Az ifjak generációja alig mozdul ki a szabad levegőre, szinte mindent a négy fal között csinál, miközben minden korábbi generációnál jobban odafigyel az egészséges életmódra. A bezártsággal azonban éppen a jóllétét kockáztatja, nem is kicsit.

Furcsa kettősség jellemzi a fiatal felnőtteket: miközben minden korábbi generációnál nagyobb hangsúlyt fektetnek az egyéni jóllétre, fittebbek és termelékenyebbek akarnak lenni mindenkinél, éppen ezen törekvésük teszi őket egészségileg kiszolgáltatottá - írja a Huffingon Post brit internetes kiadása.

Tömegek járnak a konditerembe erősíteni vagy futni, hogy jobb formában legyenek, minden eddiginél többek dolgoznak irodákban, kikapcsolódásként a számítógép vagy a tévé előtt gubbasztanak, esetleg diszkóba vagy egy ivóba mennek a barátaikkal találkozni, hogy aztán odahaza nyugovóra térjenek - tehát alig van olyan program, ami ne zárt térben zajlana.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felmérése szerint az emberek döntő többsége úgy gondolja, ideje 66 százalékát, vagyis kétharmadát tölti odabent, a valóság azonban az, hogy nagyjából 90 százaléka a tevékenységeknek nem a szabad levegőn zajlik.

Az Egyesült Királyságban jól ismert Russell Foster professzor, idegtudományi szakember a kialakult helyzetről azt mondta: “az 1800-as évektől a 2000-es évekig 90-ről 20 százalékra zuhant a szabadban munkát végző emberek aránya. Ezen rövid idő alatt az emberi faj a szabad levegőről sötét barlangok lakójává vedlett át”. Ez pedig a legkevésbé sem mondható előremutató, egészséges folyamatnak.

Az már közismert, hogy a friss levegő és a napfény hiánya milyen komoly lelki problémákhoz vezethet mindenkinél, befolyásolva a kedélyállapotot, de még a légzőszerveket is negatívan érinti. Azt azonban már jóval kevesebben tudják, hogy a zárt tér levegője ötször szennyezettebb, mint a kültéri, még a szmogos nagyvárosokat is beleértve - írják a lapban. A probléma a toxikus anyagokkal, és azok lassú, de folyamatos párolgásával van. Nem kell nagy dolgokra gondolni, a tisztítószerekből, a bútorokból, az elektronikus kütyükből kerülnek a levegőbe nem túl egészséges anyagok. És akkor nem is beszéltünk a sütéskor, a gyertyák égetésekor, a lakásban szárított ruhákból ki- és felszabaduló anyagokról. Nem segít a helyzeten a helyiségben tartózkodó ember sem, a brit szabványügyi hivatal adatai szerint egy átlagos négy fős család egyetlen nap alatt 1800 liter széndioxidot és 10 liter párát enged a környezetébe.

Az amerikai környezetvédelmi hatóság arra figyelmeztet, a rossz minőségű levegő rövid távon szem-, orr-, torok- és nyálkahártya irritációt okoz, fejfájáshoz, szédüléshez, fáradság érzéséhez vezethet. Ám a dolognak ennél sokkal súlyosabb hosszú távú következményei is vannak! A lap arra emlékeztet, hogy 2,2 millió európai ember szenved asztmától, ami egyenes következménye a rossz minőségű lakókörnyezetnek, a nedves vagy penészes lakásoknak. A krónikus és obstruktív légzőszervi megbetegedések előfordulása 40 százalékkal megemelkedik azoknál, akik rossz minőségű levegőt szívnak be.

Odahaza ráadásul a legrosszabb a helyzet a gyermekszobákban, ahol számtalan műanyag játék enged ki magából kisebb-nagyobb mennyiségben egészségre káros anyagokat. Nem mellesleg a túl sok zárt térben töltött óra és nap meglátszik az emberek hangulatán is, hiszen D-vitamin hiányhoz, illetve általános levertséghez vezethet.

(Család.hu)