2017-11-24 19:30:00 69 – ikeralbum bemutató koncert

Megtartotta őszi ülését az Antiszegregációs Kerekasztal

Az Antiszegregációs Kerekasztal 2013-as megalakulása óta sorozatban a 22. ülését tartotta meg kedden. A megjelentek az eddig elért eredményekről, valamint a helyi megoldások és helyi partnerek együttműködésének fontosságáról tárgyaltak. A tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy az antiszegregációs kérdésekre a társadalmi kohézióra alapozó és azt erősítő megoldás adhatja meg a megfelelő válaszokat. A mai találkozón a tagok előadást hallhattak a kaposvári deszegregációs intézkedésekről, a folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárásról, valamint a bihari térségi társadalmi kohéziós összefogásról.

A kerekasztal tagjai egyetértettek abban is, hogy egy peres eljárás, a jogi útra terelés önmagában nem oldja meg az iskola problémáját, mivel a szegregáció leküzdéséhez és a minőségi oktatás biztosításához minden esetben a helyi közösség összefogására és erőfeszítésére is szükség van. Elmondható, hogy Kaposváron már láthatjuk az eredményét egy közel két éve tartó lokális antiszegregációs munkának, amely az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Antiszegrációs Kerekasztal, a Klebelsberg Központ és a Tankerület együttműködésével indult el. A 2015 májusában létrehozott Kaposvári munkacsoport a helyi együttműködés kialakításával, szakemberek bevonásával a működtethető megoldást kereste, előkészítve ezzel az iskola felmenő rendszerben való bezárását.

A közel 10 éve húzódó perben az hozott változást, hogy 2016 novemberében a Pécsi Ítélőtábla ítéletét követően az EMMI a döntés betartását, és annak szakmailag is megalapozott véghezvitelét kérte a Klebelsberg Központtól. 2016 decemberében a város közgyűlése önkormányzati határozattal elfogadta a Pécsi Utcai Tagiskola körzetéből beiskolázandó tanulók beilleszkedéséhez szükséges, hét elemből álló deszegregációs intézkedési tervét, amelynek végrehajtásáról a részleteket a kerekasztal tagjai megismerhették, megvitathatták. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a szükséges anyagi és szakmai segítséget biztosítja a szegregációval küzdő intézmények számára.

A kötelezettségszegési eljárás kapcsán a szakemberek véleménye az volt, hogy gyakorlati tapasztalatokra és helyi szintű tapasztalatcserére van szükség a szegregációs helyzetek megoldására. Az oktatási és a felzárkózási terület közösen dolgozta ki az úgynevezett Road Mapet, vagyis a cselekvési tervet, amely a hátrányos helyzetű, köztük roma tanulók iskolai sikerességét támogató beavatkozásokat, illetve az oktatási deszegregáció elmozdítása érdekében tett intézkedéseket foglalja magában.

Helyi problémára csak helyben lehet hatásos és megfelelő választ adni, ez az egyetlen módja az antiszegregációs folyamatok elindításának. Erre jó példa a Biharkeresztesen egy évvel ezelőtt aláírt együttműködési szándéknyilatkozat, amely a térségben élő gyermekekért és az ott élő családokért jött létre. Az aláírók – a helyi református egyházkerület, az EMMI, a helyi tankerület és civil szervezet, valamint az érintett polgármesterek –, a szándéknyilatkozattal kinyilvánították, hogy fontos számukra a térségben élők integrációja, a gyermekek minél magasabb színvonalú oktatása, a befogadás növelése, és ennek érdekében tesznek is lépéseket.

 

(csalad.hu)