A fiatalokkal szembeni megvetés egyidős az emberiséggel – fogalmaz Bereczki Enikő generációs szakértő. – Az emlékezetünk szubjektív működése játszik velünk: az emlékek megkopnak és idővel megszépülnek, kiegészülnek idősebb kori tapasztalatokkal. Ezek fényében pedig szebbnek, jobbnak látjuk fiatalkori önmagunkat.  

A szakértő arra is felhívja a figyelmet, hogy egyetlen generáció sem teljesen homogén.  

–Többféle attitűd jelenik meg a munkához való hozzáállásnál is. Ha valaki találkozik a Z generáció egy nem túl szorgalmas tagjával, akkor hajlamos a többiről is azt gondolni, hogy lusta. Ám ez félreértés, mert ha megnézzük, hogy ma hány fiatal dolgozik ahhoz képest, hogy mennyien dolgoztak ugyanebben az életkorban például a mostani szülői generáció tagjai közül, akkor kiderül, hogy jóval többen.

Magyarországon a KSH gyorsjelentése szerint 2021. májusában a 15–24 éves korcsoportban a foglalkoztatottak száma 272 ezer fő volt, a foglalkoztatási rátájuk 0,6 százalékponttal, 27,6 százalékra emelkedett az előző év azonos időszakához képest.  

– A statisztika is azt mutatja tehát, hogy nagyjából minden negyedik Z generációs munkavállalóként van jelen a vállalatoknál. Egyetemistaként pedig sokkal többen vállalnak akár főállást is, mint a mostani X generáció tette egyetemista korában – hangsúlyozza Bereczki Enikő. – Sőt, a fiatalok több munkahelyen is helytállnak, a Deloitte 2023-as globális felméréséből kiderült, hogy a Z generáció közel fele, 46 százaléka másodállásban is dolgozik. Ennek elsődleges oka a magas megélhetési költségekben keresendő.

A rejtélyes Z generáció című könyv szerzője a sztereotípiák eredetét inkább arra vezeti vissza, hogy a legfiatalabb dolgozó korosztály egészen más elképzelésekkel vág neki a munka világának, mint azt a szüleik tették.  

– Velük beszélgetve pontosan kirajzolódott, amit a nemzetközi felmérések statisztikái is kimutatnak: a fiatalok olyan munkát szeretnének, amely összhangban van az értékrendjükkel, érdeklődésükkel, fejlődési lehetőséget nyújt és kellően rugalmas. Pont ezért bélyegzik őket sokszor lustának vagy a valóságtól elrugaszkodottnak.  

Bereczki Enikő ugyanakkor a csalad.hu-nak nyilatkozva elismerte, hogy a munkáltatók többsége igencsak „megszenved” ezzel a korosztállyal.  

– Már azzal is küszködnek, hogy miként keltsék fel a fiatalok figyelmét, hogyan, mivel vonzzák be őket az adott céghez, és ha már ott vannak, miként tudják megtartani és motiválni az ifjú kollégákat. Sokan panaszkodnak arra is, hogy a fiatalok irreális elvárásokkal érkeznek az új munkahelyre.  

A generációs szakértő szerint ahhoz is kell egyfajta készség, hogy a munkáltató hogyan tudja a fiatalokat a realitás talajára vezetni úgy, hogy a motivációjuk ne vesszen el közben.  

– Ezek a fiatalok már máshogy viszonyulnak a tekintélyhez, mások a sikerpreferenciáik, az igényeik, mint a korábbi nemzedékeknek. Emellett a lojalitás is változott. A Z generációsok egészen biztosan nem maradnak sokáig egy munkahelyen, mert nagyon sokféle lehetőség adódik számukra.  

A Z-sek filozófiája, hogy nem azért élünk, hogy dolgozzunk, hanem azért dolgozunk, hogy élhessünk.  

– Ezt az idősebbeknek meg kell érteniük – magyarázza Bereczki Enikő. – A fiatalok sokkal mobilisabbak, rugalmasabbak, mint elődeik voltak, fejlődni akarnak. Elvárják azt, hogy a vezetőik emberszámba vegyék őket. Abban különböznek a korábbi generációktól, hogy ők ezt ki is merik mondani. Nagy hiba, ha azt gondoljuk, ez a tiszteletlenség jele. Nemcsak a főnök, hanem egy segítőkész szenior vagy idősebb kolléga támogatása is rendkívül sokat jelenthet egy kezdő Z generációsnak, akinek a magabiztos megjelenése első látásra megtévesztő lehet.

–  A generációs szakadékok leküzdésében elengedhetetlen, hogy mindenkiben, tehát a fiatalabb és az idősebb nemzedékben egyaránt legyen nyitottság a párbeszédre. Az értő figyelem, az őszinte érdeklődés sokat segíthet abban, hogy a különböző generációk megtalálják az utat egymáshoz – hangsúlyozta a szakértő.