Az illetékes bizottság indoklása szerint Karikó Katalin és Drew Weissman a díjat a nukleozid módosítással kapcsolatos felfedezéseiért kapja, amelyek lehetővé tették a Covid-19 elleni hatásos mRNS-alapú vakcina kifejlesztését.

A kitüntetett 11 millió svéd koronát (368 millió forintnyi összeget) kap. A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át, 1901 és 2022 között már 615 alkalommal ítélték oda.

- A legfontosabb, hogy örömmel végezzük a munkánkat - mondta Karikó Katalin hétfőn újságíróknak, azt követően, hogy bejelentették, Drew Weissman megosztva nekik ítélték oda az idei orvosi-élettani Nobel-díjat az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseikért.

A biokémikus újságíróknak és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) vezetőinek a bejelentést követően azt mondta, a fiatal diákoknak azt üzeni, fontos, hogy megőrizzék a fizikális és mentális egészségüket, tanulják meg a stresszt kezelni. Az SZTE kutatóprofesszora azt tanácsolta a fiataloknak, élvezzék azt a munkát, amit végeznek, mert ha így tesznek, egyre jobbak lesznek benne. A stressz kutatójaként ismerté vált Selye Jánost idézve hangsúlyozta, arra kell koncentrálni, amin tudunk változtatni.

Karikó Katalin kérdésre válaszolva visszaemlékezett arra, hogy édesanyja minden évben meghallgatta, kinek ítélték oda a Nobel-díjat, bízva benne, egyszer a nevét olvassák be. Pedig előfordult olyan időszak, amikor sem állása, sem csoportja nem volt, csak szorgoskodott a laborban.

Szabó Gábor akadémikus, az SZTE korábbi rektora úgy fogalmazott, az idén Nobel-díjjal elismert kutatás társadalmi hatásai jóval erősebbek, mint a korábbi években díjazottaké.

A fizikus professzor - aki Karikó Katalinnal egy időben végzett az SZTE elődjén, a József Attila Tudományegyetemen - úgy vélte: láthatóan a kutatónő személye is lenyűgözte a Nobel-díj bizottságot. Tudományos eredményei mellett elképesztő kitartásáért különdíjat érdemelne, hiszen az mRNS-hez kapcsolódó első kísérleteit a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban végezte, majd ezt a munkát folytatta az Egyesült Államokban, ám néhány év múltán kutatásai támogatását megszüntették. Karikó Katalin olyan kutató, akit példaképül lehet állítani a fiatalok elé - hangsúlyozta az akadémikus.

Karikó Katalin az esztergomi bazilika lovagtermében az államalapítás idei ünnepén, 2023. augusztus 20-án Novák Katalin köztársasági elnöktől átvehette a legmagasabb magyar állami kitüntetést, a Magyar Szent István Rendet, míg korábban Budapesten a Bolyai-díjat, a Semmelweis Ignác-díjat, a Debreceni Egyetemen pedig a Debrecen Díj a Molekuláris Orvostudományért elismerést kapta meg.

Karikó Katalin 1955-ben született Szolnokon, 1973–1978 között a Szegedi Tudományegyetem biológia szakos hallgatója volt, 1978–1982 között a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban folytatta PhD-képzését, 1983-ban avatták doktorrá. Miután létszámcsökkentés miatt 1985-ban elküldték a kutatóközpontból, az Egyesült Államokba költözött, ahol Philadelphiában és Washingtonban dolgozott kutatóbiológusként. Férjével, Francia Bélával 2020-ban ünnepelték 40. házassági évfordulójukat, lányuk Francia Zsuzsanna, aki Susan Francia néven amerikai színekben kétszeres olimpiai bajnok evezős. Unokájuk Alexander Bear Amos.

Gratulálunk!