Az Egerben tartott háromnapos rendezvényen november 7-9. között pedagógusok, oktatók, szakértők, szaktanácsadók, intézményvezetők, szakpolitikusok, felsőoktatási szakemberek és oktatáskutatók oszthatják meg a tapasztalataikat, bemutathatják a fejlesztési eredményeiket, innovatív módszereiket és megvitathatják jövőbeli terveiket, a változásokat, valamint a köznevelés, a szakképzés előtt álló feladatokat.  

A konferencia célja emellett, hogy a résztvevők megismerjék az ágazati irányítás terveit, fejlesztési elképzeléseit, a szakképzés és felsőoktatás új irányait annak érdekében, hogy a magyar fiatalok is felkészülhessenek mindezekre, illetve a munkaerőpiac kihívásaira. A plenáris előadásokon, kerekasztal-beszélgetéseken, workshopokon, szabadidős és kulturális programokon túl szakmai kiállítók is helyet kapnak a rendezvényen.  

A Családbarát Magyarország Központ standjánál az érdeklődök informálódhatnak a Családbarát Ország projektjeiről: a többi között a fiataloknak szóló pénzügyi tudatosság és a szülőket megcélzó pályaorientációs képzésről, a pedagógusokat segítő Családi életre és kapcsolati kultúrára nevelés (CSÉN) elnevezésű képzésről, valamint a szülőknek és szakmabelieknek is támogatást nyújtó Gyermekút Módszertani Központ tevékenységeiről.

– Ez a konferencia nagyon jó lehetőséget ad arra, hogy a társaságunk eredményeit prezentálhassuk, illetve a kimondottan a pedagógusoknak és oktatási szakembereknek szóló képzéseinket, programjainkat bemutathassuk – mondta Annus Gábor, a Családbarát Magyarország Központ szakmai igazgatója.

Európa-bajnok szakképzéstől a Nobel-díjasokig

A rendezvény első napján több érdekes előadást hallgathattak meg a résztvevők.  

– Szakképzésünk „Európa-bajnok”, ezért legyünk büszkék rá – kezdte előadását Dr. Hankó Balázs, felsőoktatásért, innovációért, szakképzésért és felnőttképzésért felelős államtitkár. Majd tovább sorolta országunk eredményeit, például, hogy két magyar kutatónk lett idén Nobel-díjas, illetve, hogy az ipari csúcstechnológiában is az 5. helyen állunk világszinten. Véleménye szerint azonban ahhoz, hogy a jövőben is kiváló teljesítményt tudjunk felmutatni, fel kell mérni a munkaerőpiaci igényeket és ehhez kell igazítani a felsőoktatási és szakképzési modellt.

– A jövőre nézve az a törekvésünk, hogy minél inkább olyan irányba tudjuk változtatni a szakképzett, diplomás munkaerőnket, hogy az értéktermelési rátával minél nagyobb hozzáadott értéket teremtsünk. Ehhez arra van szükség, hogy a hallgatókat aktív együttműködő féllé tegyük. A cél, hogy a magyar gazdaságot kiszolgálni kész fiataljaink legyenek – zárta beszédét.  

Hudacsek Lászlóné, a IKK Zrt. szakmai igazgatója prezentációjában ezzel egyetértésben hangsúlyozta, hogy gyakorlatorientált oktatásra kell áttérni, melynek a tanulók aktív részesei.  

– A legfontosabb, hogy a gyerekek megtalálják a helyüket ebben a rendszerben, hiszen nekik ma már a jég hátán is meg kell élniük – kezdte beszédét Dr. Magyar Zita, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal elnöke. Majd feltett néhány gondolatébresztő kérdést: – Mit értünk jó iskola alatt? Mit gondol róla egy szülő vagy egy gyerek? Valóban azt tudjuk-e mérni egy vizsgán, amire szükség van?  

Hangsúlyozta: fontos, hogy az ezekre adott válaszaink mentén alakítsuk át a szakképzési rendszert. Illetve az is, hogy a pályaorientációval olyan hallgatókat tudjunk bevonzani, akiknek a szakképzésben van a helye.  

– Hiszen közös célunk, hogy a gyerekek motiváltak legyenek és valóban érdekelje őket az, amit tanulnak – tette hozzá.  

„Az elsődleges szempont a gyermek” címmel tartott előadást Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke. Elmondása szerint programjaik mindegyikével arra törekszenek, hogy a gyermeknek a köznevelésben minél jobb legyen. Ehhez óriási szükség van a jógyakorlatok megosztására. Beszédében kitért a Lázár Ervin Programra, melyet egy igazi sikertörténetnek nevezett. Segítségével a szociálisan nehezebb helyzetben lévő általános iskolások is olyan élményekhez juthatnak ingyen – például színház-, múzeumlátogatás, cirkuszi előadás –, amikhez másképpen nem lett volna lehetőségük.  

Említést tett a hátrányos helyzetű diákok felzárkóztatását szolgáló Tanítsunk Magyarországért programról, valamint a Klebelsberg Képzési Ösztöndíj Programról is, mely utóbbi összegének további emelésén dolgoznak.  

– Azt szeretnénk, hogy ne csak felvegyék a pedagógus-hallgatók ezt a pénzt, de valóban a tanulmányaikban támogassa őket, később pedig el is helyezkedjenek pedagógusként – mondta.  

– Folyamatosan dolgozunk a tanulói terhek mérséklésén is, ami mára több mint 10%-kal csökkent, ezt azonban az óraszámokon még nem látjuk. Ennek az oka, hogy a szülők nyomására nem tartják be a NAT-os óraszámokat, pedig erre nagy szükség lenne, hiszen a gyerekek már a hetedik órában is nagyon fáradtak – tette hozzá.  

Kitért a KRÉTA rendszer előnyeire és sokoldalúságára, mely a szülők és gyerekek igényeit szolgálja, és amelyet a jövőben még hasznosabbá kívánnak tenni. Végül említést tett az interaktív órák megtartását segítő okos tantermek átadásáról és az RRF-ről, amelynek célja, hogy minden gyereknek legyen laptopja, notebookja. Ebből 2022-ben kiosztottak 120 ezret, jelenleg folyamatban van újabb 140 ezer darab kiszállítása, jövőre pedig mindenki megkapja a várt eszközöket.  

A XXV. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferenciáról további információt ide kattintva találhat.