A kezdetek – egy kis történelem

Az első telefonos lelkisegélyszolgálat megszervezése egy indiai származású anglikán lelkész, Edward Chad Varah nevéhez fűződik. Angliában mindig is magas volt az öngyilkosságok száma. Chad Varah pedig úgy érezte, valamit tennie kell, hogy megmentse elkeseredett honfitársait. Ezért egy tudomására jutott öngyilkosság után, 1953-ban, a Daily Heraldban feladott egy hirdetést, amelyben megadta a parókiája telefonszámát. Arra buzdította az öngyilkosságra készülőket, hogy mielőtt véget vetnének az életüknek, tárcsázzák fel a számot. Maga is meglepődött, hogy milyen gyorsan terjedt el a hír. A telefon folyamatosan csengett, úgyhogy a lelkész egyedül már nem is bírta kezelni a helyzetet. Így a parókia önkénteseiből verbuvált csapatot, akik fogadták a hívásokat és elbeszélgettek a krízisbe került emberekkel. Így jött létre az első szolgálat, a Szamaritánus Alapítvány részeként.

Ezután sorra alakultak Európában a hasonló szervezetek, míg 1967-ben, Svájcban létrejött a Telefonos Elsősegély Szolgálatok Nemzetközi Szövetsége (International Federation of Telephonic Emergency Services – IFOTES). Napjainkban az IFOTES-nek 23 országban 31 tagja van, 334 bejegyzett központtal, amelyek több mint 21 ezer szakképzett önkéntest foglalkoztatnak, 900 teljes vagy mellékállású munkatárssal. Évente 5 millió telefonhívást fogadnak és 130 ezer internetes kapcsolatfelvételt kezelnek éves szinten. Hazánkban az első szolgálatot Szabó Pál professzor alapította 1970-ben, Debrecenben. A jó példát hamarosan követte Budapest, Győr, Pécs, Szeged, míg 1990-ben megalakulhatott a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége (LESZ), békéscsabai központtal.

Életekben mérhető eredmény

A LESZ tagszolgálatai évente mintegy százhetvenezer hívást fogadnak, és ez a szám évről évre nő. Ezeknek mintegy 15 százaléka akut öngyilkossági krízisben lévő embertől érkezik. Mivel az öngyilkosságok száma látványosan csökken, matematikailag is kimutatható munkájuk eredménye. Ami azonban a számokban nem látszik, az az ezer meg ezer honfitársunk, akinek az utolsó és sokszor egyetlen lelki segítséget a vonal másik felén lévő névtelen ügyelő adta meg.

Itt a 116-123, segíthetek?

A telefonok mögött itthon is önkéntesek ülnek, de ez ne tévesszen meg senkit. Az önkéntes telefonos ügyelők speciálisan képzett szakemberek, akik azt tanulják a százórás szakmai képzés során, hogy milyen módon kell értően figyelni a hívóra, hogyan lehet olvasni a sorok között, miként lehet valakit kimozdítani a holtpontról. Ez a kimozdítás a telefonos lelkisegély munka lényege. A szakemberek egybehangzó véleménye szerint a telefonálóknak sokszor az is elég, ha meghallgatja a bajukat valaki, de van, hogy segíteni kell nekik a szociális ellátórendszerben eligazodni. Ha pedig valaki annyira elkeseredik valami miatt, hogy el akarja dobni az életét, akkor a legfontosabb a pillanatnyi kockázat elhárítása. Általában pár óráig tart valakiben a teljes reménytelenség, amikor képes akár az öngyilkosságra is. Ha ebben az időszakban sikerül kimozdítani abból az állapotból, utána ő maga is más megoldást kezd keresni. Az ügyelők is, a hívókhoz hasonlóan, a beszélgetés teljes ideje alatt anonimek maradnak. Ez nem csak a védelmüket szolgálja, de ennek szakmai okai is vannak. Egy ma is aktív ügyelő ezt így fogalmazta meg: „Az ügyelőkről még a szomszédjaik sem tudják, hogy ezzel foglalkoznak. Ez a bizalom kérdése miatt fontos, ugyanis ha tudom, hogy a szomszédom ügyelő, kétszer is meggondolom, telefonáljak-e, mert nem biztos, hogy neki szeretném elmondani, hogy például megcsalt a férjem”.

Listavezető ok a magány

A telefonos lelkisegélyszolgálatok állandóan elérhetőek, azonnali segítséget tudnak nyújtani, kimondottan az adott problémára fókuszálva. Legfőbb feladatuk az öngyilkossági és más vészhelyzetek elhárítása, valamint a lelki támogatás. A telefonhívások leggyakoribb témái egyébként a magány, csalódás, elégedetlenség, lelki fájdalom, tartós, megoldatlan feszültség, életuntság, depresszió, krízishelyzet és önveszélyeztetés. Emellett a gyász, haláleset és veszteség is gyakori, ez utóbbi lehet akár egy barátság megszakadása vagy éppen a munkahely elveszítése is. A magány problémája ugyancsak okozhat lelki krízist, és talán kevesen gondolnának arra, hogy ez a "listavezető" okok között szerepel.