CSALAD.HUAhol otthon vagy!
Befektetés a jövőbe
Chadtől a chatig – így működnek a telefonos lelkisegélyszolgálatok
Téglásy Kristóf Gábor
2019. máj. 23. 12:17
Kríziskezelés /EFOP - 1.2.4./
Számos, és tegyük hozzá, szerencsére egyre több híradás, cikk vagy TV tudósítás végén tűnik fel egy mondat, amely így hangzik: „Ha Ön, vagy valaki a környezetében krízishelyzetben van, hívja mobilról is a 116-123 ingyenes lelkielsősegély-számot!” De mit, kit, kiket takar ez a szám, azaz kik ülnek a vonal másik végén?

A kezdetek – egy kis történelem

Az első telefonos lelkisegélyszolgálat megszervezése egy indiai származású anglikán lelkész, Edward Chad Varah nevéhez fűződik. Angliában mindig is magas volt az öngyilkosságok száma. Chad Varah pedig úgy érezte, valamit tennie kell, hogy megmentse elkeseredett honfitársait. Ezért egy tudomására jutott öngyilkosság után, 1953-ban, a Daily Heraldban feladott egy hirdetést, amelyben megadta a parókiája telefonszámát. Arra buzdította az öngyilkosságra készülőket, hogy mielőtt véget vetnének az életüknek, tárcsázzák fel a számot. Maga is meglepődött, hogy milyen gyorsan terjedt el a hír. A telefon folyamatosan csengett, úgyhogy a lelkész egyedül már nem is bírta kezelni a helyzetet. Így a parókia önkénteseiből verbuvált csapatot, akik fogadták a hívásokat és elbeszélgettek a krízisbe került emberekkel. Így jött létre az első szolgálat, a Szamaritánus Alapítvány részeként.

Ezután sorra alakultak Európában a hasonló szervezetek, míg 1967-ben, Svájcban létrejött a Telefonos Elsősegély Szolgálatok Nemzetközi Szövetsége (International Federation of Telephonic Emergency Services – IFOTES). Napjainkban az IFOTES-nek 23 országban 31 tagja van, 334 bejegyzett központtal, amelyek több mint 21 ezer szakképzett önkéntest foglalkoztatnak, 900 teljes vagy mellékállású munkatárssal. Évente 5 millió telefonhívást fogadnak és 130 ezer internetes kapcsolatfelvételt kezelnek éves szinten. Hazánkban az első szolgálatot Szabó Pál professzor alapította 1970-ben, Debrecenben. A jó példát hamarosan követte Budapest, Győr, Pécs, Szeged, míg 1990-ben megalakulhatott a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége (LESZ), békéscsabai központtal.

Életekben mérhető eredmény

A LESZ tagszolgálatai évente mintegy százhetvenezer hívást fogadnak, és ez a szám évről évre nő. Ezeknek mintegy 15 százaléka akut öngyilkossági krízisben lévő embertől érkezik. Mivel az öngyilkosságok száma látványosan csökken, matematikailag is kimutatható munkájuk eredménye. Ami azonban a számokban nem látszik, az az ezer meg ezer honfitársunk, akinek az utolsó és sokszor egyetlen lelki segítséget a vonal másik felén lévő névtelen ügyelő adta meg.

Aki a vonal végén ül…

A telefonok mögött itthon is önkéntesek ülnek, de ez ne tévesszen meg senkit. Az önkéntes telefonos ügyelők speciálisan képzett szakemberek, akik azt tanulják a százórás szakmai képzés során, hogy milyen módon kell értően figyelni a hívóra, hogyan lehet olvasni a sorok között, miként lehet valakit kimozdítani a holtpontról. Ez a kimozdítás a telefonos lelkisegély munka lényege. A szakemberek egybehangzó véleménye szerint a telefonálóknak sokszor az is elég, ha meghallgatja a bajukat valaki, de van, hogy segíteni kell nekik a szociális ellátórendszerben eligazodni. Ha pedig valaki annyira elkeseredik valami miatt, hogy el akarja dobni az életét, akkor a legfontosabb a pillanatnyi kockázat elhárítása. Általában pár óráig tart valakiben a teljes reménytelenség, amikor képes akár az öngyilkosságra is. Ha ebben az időszakban sikerül kimozdítani abból az állapotból, utána ő maga is más megoldást kezd keresni. Az ügyelők is, a hívókhoz hasonlóan, a beszélgetés teljes ideje alatt anonimek maradnak. Ez nem csak a védelmüket szolgálja, de ennek szakmai okai is vannak. Egy ma is aktív ügyelő ezt így fogalmazta meg: „Az ügyelőkről még a szomszédjaik sem tudják, hogy ezzel foglalkoznak. Ez a bizalom kérdése miatt fontos, ugyanis ha tudom, hogy a szomszédom ügyelő, kétszer is meggondolom, telefonáljak-e, mert nem biztos, hogy neki szeretném elmondani, hogy például megcsalt a férjem”.

Listavezető ok a magány

A telefonos lelkisegélyszolgálatok úgynevezett alacsonyküszöbű szolgáltatást nyújtanak, ami a krízisellátás elsődleges szűrőjét jelenti. Ők azok, akik állandóan elérhetőek, azonnali segítséget tudnak nyújtani, kimondottan az adott problémára fókuszálva. Legfőbb feladataik az öngyilkossági és más vészhelyzetek elhárítása, valamint a lelki támogatás területét ölelik fel. A telefonhívások leggyakoribb témái egyébként a magány, csalódás, elégedetlenség, lelki fájdalom, tartós, megoldatlan feszültség, életuntság, depresszió, krízishelyzet és önveszélyeztetés. Emellett a gyász, haláleset és veszteség is gyakori, ez utóbbi lehet egy barátság megszakadása vagy munkahely elveszítése is. Ezek is veszteségek, amelyeket gyászként élünk meg. A magány problémája is okozhat lelki krízist, és talán kevesen gondolnának arra, hogy a "listavezető" okok között szerepel.

Segítik, hogy segíthessenek

Fentiekből is egyértelmű, hogy a telefonos lelkisegélyszolgálatok az egész társadalom számára hasznos, sokszor életmentő tevekénységet folytatnak, amit az államnak támogatni kell. Napjainkban a kormányzat ennél is többre vállalkozott, és a költségvetési működési támogatás mellett egy projektet is elindított, hogy ezeket a krízisszolgálatokat fejleszteni is lehessen. A Kríziskezelő szolgálatok fejlesztése projekt, melyet a Kapcsolj egyből! néven talán többen ismerhetnek, pontosan ezt tűzte ki célul.

Kapcsolj egyből!

A projekt átfogó célja a kapcsolati erőszak és az emberkereskedelem áldozatainak hatékonyabb segítése, valamint a súlyos krízishelyzetek kialakulásának megakadályozása. További cél, hogy a társadalom széles köre megismerje a segítségkérés lehetőségeit és a támogató szolgáltatási formákat, ezáltal tovább csökkentve az egyéni kiszolgáltatottságot. Ezen törekvések elérése érdekében a projekt három fő alappillére közül az első, az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (OKIT) fejlesztése, amelynek elsőrendű célja, hogy segítséget nyújtson a kapcsolati erőszak, a gyermekbántalmazás, a prostitúció és emberkereskedelem áldozatainak, egyúttal szükség esetén gondoskodjon az áldozatok elhelyezéséről, vagy azonnali összeköttetésükről a segítő szakemberekkel. Ehhez szorosan kapcsolódik a projekt második alkotóelemeként a lelki elsősegély telefonszolgálatoknál dolgozó szakemberek továbbképzése és önkénteseinek felkészítése. Számukra a projekt 2021. január 31-ig regionális és országos szakmai konferenciákat szervez, valamint 133 szupervíziós alkalmat biztosít, amelyek érdemi segítséget nyújtanak a szolgálatoknál dolgozók mentálhigiénés támogatásához/burn-out prevenciójához és szakmai fejlesztéséhez. Kifejlesztenek egy ügyfélszolgálati rendszert, ami a krízishívásokat internetes alapra teszi át, ezzel huszonegyedik századi lehetőségeket teremtve a szolgálatoknak. A jövőbeni cél pedig az, hogy a telefon mellett más csatornákon, akár chaten is lehessen hozzájuk fordulni. A projekt harmadik fontos pillére, hogy segítse és összehangolja a gyermekvédelmi jelzőrendszer különböző ágazataiban dolgozó, valamint a személyes gondoskodást végző szakemberek munkáját, így növelve a hatékonyabb együttműködést. Mindez egy 40 órás blended learning képzés során valósul meg, amelynek további célja, hogy segítséget nyújtson a bántalmazás jeleinek korai felismerésében és szakszerű kezelésében. Ennek érdekében a képzés az ismeretek bővítése, a szemléletformálás és a tudás növelés mellett a különféle szakterületek együttműködésének hatékonyságnövelésére helyezi a hangsúlyt. Minden további információ megtalálható a projekt honlapján: https://www.kapcsoljegybol.hu.

Jegyezze meg: 116-123

A lelkisegélyszolgálatok, mint szervezetek és az ott dolgozó önkéntesek fejlesztése mellett a projekt egyik kiemelten hangsúlyos feladata a segítség lehetőségének és elérésének széles körű megismertetése. Mert hiába hívható a 116-123 ingyenesen, bármely szolgáltatótól, a nap 24 órájában, ha erről a lehetőségről kevesen tudnak. Ezért kommunikációs kampányt indítottak a hívószámok népszerűsítésére. A projekt kiemelt célcsoportját képezi az ifjúsági korosztály, hiszen a fiatalok nemcsak hogy bizonyos esetfajtákban különösen veszélyeztetett célcsoportot jelentenek, gondoljunk csak az internetes zaklatásra (cyber bullying), de egy társadalom alapvető érdeke, hogy a fiataljainak mentális jól-léte biztosított legyen. Így a kommunikációs kampány egyik első elemeként egy kisfilmet készítettek, amelynek szereplője és egyben a projekt egyik „nagykövete”, Hide the pain Harold, az ismert mém világsztár, azaz Arató András. Az alábbi kisfilmet elérhetik a projekt youtube vagy facebook oldalán.