Egy kutatásban például a gyermekleukémia kialakulását a gyermekkori kosz és baktériumok hiányához kapcsolták, azt állítva, hogy ha a gyermek kiskorában nem találkozik elegendő baktériummal és mikrobával, az beindíthatja a betegség kialakulását.

Mel Greaves, a londoni The Institute of Cancer Research kutatója rengeteg cikket publikált arról, hogy a túl tiszta háztartás gyermekkori rákot okozhat.

Ugyanakkor Sally Bloomfield professzor, a London School of Hygiene and Tropical Medicine professzora arra hívta fel a figyelmet, hogy ezekből a cikkekből hiányzik a lényeg: a tisztaság meghatározása.

„A higiénia sokkal több, mint a tisztaság. A napi takarítás, hogy milyen gyakran tisztítjuk a WC-t vagy a padlót, igen kis hatással van arra, hogy védjük magunkat a fertőzésektől” – állítja Sally Bloomfield.

A mikrobáknak való kitettség segít egészségesen tartani az immunrendszerünket, felkészíti a testünket arra, hogy elkülönítse a veszélyest a veszélytelentől, és megtanítja arra, miként reagáljon a különböző hatásokra.

Ezért a London School of Hygiene and Tropical Medicine professzora azt javasolja, hogy a higiéniát akkor és ott tartsuk fenn, ahol számít!

„Fontos a higiénia akkor, amikor nyers ételeket készítesz, amikor a WC-t használod, amikor kiviszed a szemetet, gondoskodsz a háziállatodról. Magában foglalja a kézmosást, a felületek tisztán tartását és minden mást, amit a legtöbben egyébként is csinálunk” – mondja Sally Bloomfield.

De azért ne legyen túl tiszta az életünk! Például bátorítsuk a gyermekeket arra, hogy játsszanak a kertben, hogy belélegezzék a környezetből az eredendően sokféle, megfelelő mikrobát.

Ha a gyermek túl sok időt tölt benn, mindezt nem kapja meg. A szülővel történő érintkezés is mikrobacserével jár, a simogatás, a kisbaba szoptatása erre is jó. Az azonban, hogy egy bizonyos ponton túl mennyire tiszta vagy sem az otthonunk, meglepően kis jelentőséggel bír a gyermek egészségére!