Jellemzően a hasi és a háti részen szokták a szülők hordani a gyermekeiket. Melyik az ajánlottabb?

– Mivel a gyermek rendszeres hordásakor a gerinc, a váll és az egyéb teherviselő ízületek jelentős veszélynek vannak kitéve, azt szoktuk mondani, 7 kg-ig lehet elöl vinni a kicsiket kenguruban. A nagyobbakat pedig már háton érdemes, mivel ha sokáig a hasi részt terheljük, fokozzuk az ágyéki gerincrészre terhelődő nyomást, ami már a terhesség alatt is túlterhelt volt. De a legjobb megoldás a babakocsi, vagy az, hogy amint tud járni a kicsi, sétáljon a maga kis tempójában. Ugyanis a gyermeknek sem tesz jót, ha állandóan karban, karon ül. Az ellustuláson kívül nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a baba csontja még fejlődésben van, és kisebb mértékben akár gerinc- és csípőprobléma is felléphet nála, ha rossz pozícióban görnyed a szülőkre köthető hordozókban. Viszont, amit szinte egyáltalán nem ajánlanék, pedig a legtöbb édesanyára leginkább ez jellemző, az az, hogy házimunka – jellemzően főzés – közben a babát az egyik kézben tartja, a másikkal pedig végzi az aktuális feladatot. Mivel mindenkinek vagy egy erősebb oldala, azt terheli meg ilyenkor a szülő igazán. Azért veszélyes ez, mert kialakul egy domináns váll, ahol mindenféle szindrómák jelentkezhetnek. Eltolódhat a törzs az egyik irányba, ami alsóvégtagi problémákat is okozhat. Ezért nagyon fontos, hogy centrálisan, középen legyen a gyermek, vagy figyeljen az anyuka arra, hogy az egyik kezéből a másikba tegye át a kicsit. Ha felbomlik az izomegyensúly az aszimmetrikus terheléstől, nagyon sok rehabilitációt igényel utána a visszaállítás. Sajnos ilyenkor a másik oldal is veszélynek van kitéve, ahol egy teljesen más irányú problémacsoport alakulhat ki, és sok munkát igényel, mire a két oldal ismét megfelelő összhangba kerül.

Az ember azt gondolná, a hát erősebb testrész, mint a hasi oldal. A háton 7 kg fölött is lehet vinni hosszú távon a gyermeket?

– Ez egyénfüggő. Hátizomzattól és tartástól függ leginkább. Amennyiben a szülő háton szeretné vinni a gyermekét, a hátizsákszerű hordozóeszköz lehet a legalkalmasabb erre a célra.

A kicsik nagyon szeretik, ha a szülők felveszik őket, de a nagy kedvenc, ha apa nyakába ülhetnek. Mennyire terheli ez meg a szervezetet?

– Ahogy a hasi vagy háti hordás esetén, itt is nagyon fontos a testalkat. Az edzett apukáknak ez kevésbé okoz problémát, inkább a mozgásszegény életmódot élők vannak kitéve nagyobb kockázatnak. De, hogy őszinte legyek, anatómiailag egyáltalán nem jó, ha a gyermek rendszeresen nyakban ül, mert jelentősen sérülhet a nyaki gerincrész, ezért nem csak a nyakban, de egyéb testtájakon is kialakulhatnak problémák. Veszélynek vannak kitéve ilyen helyzetben a kis ízületek, a porckorong, maga a teljes hát is, ami a derékra vetülhet ki, tehát sok helyen kialakulhatnak degeneratív elváltozások.

Ezek a sérülések gyakran fájdalommal is járnak. Pontosan mit érez a szülő elváltozás esetén? Vannak megelőző fájdalmak, vagy csak akkor érződik a baj, ha már kezelésre szorul?

– Mivel a túlterheltség édesanyáknál egyértelmű már a terhesség idejében is, leggyakrabban náluk deréktáji fájdalom szokott jelentkezni. Ha nincs elég erős izomzatuk, az izom begörcsölhet, fájhat, rosszul reagálhat a túl erős ingerekre. Sajnos a porckorong problémák is gyakran ilyenkor keletkeznek, így hangsúlyoznám ezeket megelőzvén a prevenciós testmozgás, leginkább a törzsizom erősítés jelentőségét. Alkati kérdés, hogy mikor alakul ki a fájdalom. Jelentkezhetnek a tünetek akár néhány hónap múlva, de akár évek is eltelhetnek tünet nélkül. Viszont ha már kialakul a fájdalom, akkor az tud funkciókorlátozást is okozni, hiszen ilyen esetben egy érezhető, mély fájdalomról beszélünk.

Mivel folyamatos súlyemelésről van szó, ez a fájdalom összekeverhető például az izomlázzal?

– Teljesen mást érzünk izomláz esetén, ami pár nap alatt el is tud múlni. Ez viszont vagy lokális, a páciensek által is negatívnak definiálható fájdalom, vagy kisugárzó fájdalom, olykor, ha idegérintettség is fellép, neurológiai panaszok is jelentkezhetnek. De nagyon gyakori, hogy bemerevednek a nyakizmok éppúgy, mint az ülőmunkát végzőnél.

Mikor érdemes gyógytornászhoz, és mikor szakorvoshoz fordulni panaszok esetén?

– Elvileg a sorrend az, hogy elmegy a szülő a körzeti orvoshoz, aki beutalja a reumatológiára, és ott utalják tovább a gyógytornászhoz. Ez a társadalombiztosítás alapú ellátás folyamata. De vannak olyan helyek, mint a gyogytornaszom.hu is, ahova beutaló nélkül is jöhet a páciens. Mi például a rendelőinkben fel tudunk állítani olyan egyéni, személyre szabott diagnózist, ami alapján el tudjuk indítani a kezelését, természetesen, ha szükséges, kérünk már meglévő leleteket a pácienstől. Először feltérképezzük a problémát, majd az egész testet, hiszen egy adott szervi fájdalom nagyon sok mindentől eredhet. Többek között átsugárzás is lehet, nem feltétlen az adott szerv fájdalma. Az első perctől összeállítunk otthon végezhető korrekciós gyakorlatokat is, amelyek már önmagukban nagyon sokat segítenek. Természetesen, ha olyan tünetekkel találkozunk, ami egyéb szakember bevonását igényli, akkor azonnal tovább irányítjuk a megfelelő szakorvoshoz. A lényeg mindenképpen az, hogy a panaszokkal érdemes mielőbb gyógytornászt felkeresni.

Ajánlja a megelőzést már akár a kismamáknak is?

– Én annak a híve vagyok, hogy a fogantatástól kezdve járni kellene gyógytornászhoz, a mély hasizom, a gátizom megerősítse céljából, mert ezek megnyúlnak a 9 kilenc hónapban. Ha ezek a szervek erősek tudnak maradni, a kismama könnyebben felépül a szülésből, könnyebben tudja viselni a további terhességeket. Nagyon hasznos a csoportos kismama torna is, hogy az izmok már fel legyenek készülve a teljes időszakra és a szülésre is.

A méhben lévő babára hogyan a gyógytorna?

– Mindenképp sokat számít a magzatnak is. Már a várandósság előtt vannak olyan speciális tornák, amelyek a méh keringését stimulálják, így segítenek a teherbe esésben is, de ha már kismama valaki, akkor vannak gyakorlatok, amelyeket a méhben lévő babáknak is segítséget nyújtanak.

Vélhetően az interneten számos ilyen gyakorlatot lehet találni. Mennyire biztonságosak ezeket végezni mindenfajta előzetes állapotfelmérés nélkül?

– Mi a személyes módszerben hiszünk. Hiszen az általános gyakorlatok nem mindig azt váltják ki a szervezetből, amit várunk, mert nagyon sok rejtett, még tünetekkel nem jelentkező probléma lehet, amit egy-egy gyakorlat hamarabb a felszínre hoz.

Min múlik, hogy az anyuka milyen problémákkal szembesülhet, ha rendszeresen kézben tartja a kicsijét? Számít esetleg a testalkat?

– Egyáltalán nem. Ez inkább genetikán múlik, az ízületi struktúrán. Milyen a medence, széles vagy keskeny, milyen a csípőízület, a gerinc kiegyenesedett vagy megfelelően homorú, és ami nagyon sokat számít, hogy sportos életvitelt él-e az anyuka vagy sem. Nagyon sok tehát az összetevő. Sokszor a kicsi, vékony nők a legstrammabbak. Erre valóban nincsen általános megfogalmazás.