10 éves születésnapját ünnepeli a Kopp Mária pszichológus professzor által létrehozott Népesedési Kerekasztal. A civil szervezet ebből az alkalomból jubileumi konferenciát szervezett a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) intézménnyel közösen.

Cselekvésre, nemzeti minimumra van szükség

Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár az ünnepi megemlékezésen felidézte, hogy 2009. november 11-én alakult meg a Népesedési Kerekasztal, amely elsőként mondta ki: a népesedés sorskérdés a jövő szempontjából, cselekvésre, párbeszédre, nemzeti minimumra van szükség. A cél egyértelmű volt akkor és ma is: szülessenek meg a vágyott gyermekek.

fontos, hogy legyen rugalmas a munkaerőpiac

– A fiatalok ma ugyanúgy családcentrikusak, házasságban szeretnének élni, és több gyermeket szeretnének. A kormány intézkedéseinek köszönhetően ma már mindenki annyi gyermeket vállalhat, amennyit szeretne, és akkor, amikor szeretne – összegezte az elért eredményeket az államtitkár, hangsúlyozva: augusztusban a házasságkötési adat 40 éve nem látott számokat mutatott.

– Vannak még feladatok, fontos, hogy legyen rugalmas a munkaerőpiac, és akár az egyetemi évek alatt is vállalhassanak gyermeket a fiatalok – tette hozzá Novák Katalin.

Jelezte, hogy a kormányzat továbbra is várja a Népesedési Kerekasztal javaslatait, ahogy 2010 óta, mert a cél változatlan: a demográfiai helyzet javítása, a fiatalok gyermekvállalásának támogatása.

Nem az anyagiak, a lelki oldal a legfontosabb

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára szerint, ha családokról, a társadalom egészségéről beszélünk, fontos megemlíteni az anyagiakat, de ha a lelki oldal nincs meg, akkor a sok jó intézkedés nem érheti el a célját. Emlékeztetett arra, hogy Kopp Mária és férje, Skrabski Árpád szociológus mindig azt hangsúlyozták, mekkora különbség van a házasság és az élettársi kapcsokat között. A házasságban élők egészségesebbek, alacsonyabb a szétszakított párkapcsolatok száma, a gyermekek lelki egészsége is erősebb.

– Ma 30 százalékkal kevesebb válás van, mint 9 évvel ezelőtt, 40 százalékkal emelkedett a házasságkötések száma, és erősödik a gyermekvállalási kedv. A kormány családtámogatásának köszönhetően 30 százalékkal csökkent az abortuszok száma is – hívta fel a figyelmet az államtitkár.


Mindenhol működnie kell a családbarát attitűdnek

A Népesedési Kerekasztal 10 évének áttekintésével összefüggésben Székely András, a Népesedési Kerekasztal koordinátora, a KINCS kutatási vezetője Kopp Mária korábbi előadásaiból idézett. Eszerint a társadalom 25 százaléka legalább 3 gyermeket szeretett volna, egyértelmű kapcsolatok mutathatók ki a házasság és a gyermekvállalási kedv között. A felsőbb végzettségű nők és férfiak több gyermeket szeretnének, mégis náluk születik meg a legkevesebb, és ők idősebb korban alapítanak családot. Fontosnak nevezte, hogy ne csak a társadalom, hanem a munkahelyek, önkormányzatok is vállalják fel a családbarát attitűdöt.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a túlzott munkahelyi terhelés növeli a depressziót, de hasonló hatása van a bizonytalanságnak is. Ezek ismeretében a Népesedési Kerekasztal előtt azt javasolta: minél több munkahelyen vezessék be a rugalmas munkaidőt, a lakástámogatást, a gyermekes fiatalok számára fecskeházak létrehozását, rugalmas gyermekgondozási hálózat kiépítését, család- és gyermekbarát egyetemek, főiskolák létrehozását.


A képzett anya nem veszteség a társadalomnak

A Népesedési kerekasztal múltja és jövője című kerekasztal-beszélgetésen Engler Ágnes, a debreceni Neveléstudományi Kutatóközpont vezetője rámutatott, hogy a demográfia javulása a párkapcsolat kialakításánál és annak megtartásánál akad el. A fiatalok több mint 80 százaléka házasodni szeretne, de az ismerkedéshez hiányolják a közös tereket.

Botos Katalin közgazdász személyes élményét megosztva felidézte, hogy 15 éves korukban egy iskolapadban ültek Kopp Máriával, és végig párhuzamosan haladt a pályájuk, hasonlóan gondolkodtak a családdal kapcsolatos témákról. A Nemzeti Kerekasztal megfogalmazása szerint egy nemzeti minimumon alapuló kormányprogram.

a demokrácia válsága a demográfia válsága

– A népesedés alapja, a kerekasztal legfontosabb feladata, hogy legyenek párok, ehhez erősíteni kell a fiatalok elköteleződését. A másik feladat, hogy a társadalom egészét kell megragadni. Minden társadalmi réteghez kell szólni, azok is a magyar társadalom részei, akik nem akarnak, vagy nem tudnak gyermeket vállalni. Emellett el kell fogadni, hogy a képzettségnek akkor is van szerepe, ha egy anya a gyermekével foglalkozik egész életén át, a képzett anya nem veszteség a társadalomnak. Az egyetemeknek nem csak szakemberképzésre kell törekedniük – fogalmazott.

Arról is beszélt, hogy a demokrácia válsága a demográfia válsága. Az egyik legfontosabb továbblépni való a generációk közötti szolidaritás.

– A gyerek egyformán fontos annak is, akinek van, és annak is, akinek nincs A jelenlegi nyugdíjrendszer mellett, amit munka alapon szerzünk, legyen a gyermekek száma alapján szerzett rész is. Akinek nincs gyereke, félre kelljen tennie nyugdíjas éveire, ezzel lehetne helyre billenteni a jelenlegi igazságtalan rendszert – mondta.

A demográfia nem csupán a kisbabákról szól

Kormosné Debreceni Zsuzsanna, az EMMI Nőpolitikai Osztály nyugalmazott osztályvezetője emlékeztetett, hogy a kerekasztal gondoskodása kiterjed a Kárpát-medencére is, ennek már vannak látható és mérhető eredményei. Példaként említette az óvodafejlesztést, az iskolások utaztatását. Hangsúlyozta, hogy amikor a demográfiai kérdésekről, problémákról beszélünk, nem csupán a kisbabákat és az ő megszületésüket kell említeni.

a kulcs a család és a munka összeegyeztetésének megoldása

Spéder Zsolt, a KSH Népességtudományi Kutatóintézet igazgatója arról beszélt: a kerekasztal megalakulásakor ő azt képviselte, hogy a kulcs a család és a munka összeegyeztetésének megoldása. Mint fogalmazott, kiszolgáltatott az a világ, amelyben az emberek nem rendelkeznek az értelmes élet megtöltésére szolgáló feltételekkel. Egész embert kíván a társadalom, amelyben a nemi szerepek kettéválnak. Hozzátette azt is: hiába van jó családtámogatási rendszer, ha az nem kiszámítható.

Salamin Géza, a Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke arra mutatott rá, hogy gazdasági szükségszerűség a lelki egészség és a demográfiai mutatók javítása. Fontos lenne a család gazdasági értékének erősítése, az otthon végzett munka elismerése, az apák szerepének kiemelése, a települések szintjének növelése a gyermekvállalás támogatásában, az idősekről való gondoskodásban.

Vígh József, a Három Királyfi Három Királylány Alapítvány ügyvezetője utalt arra, hogy nyolc munkacsoporttal indult a kerekasztal, ezeket szerinte monitorozni kellene a továbblépés érdekében.

Fűrész Tünde, a KINCS elnöke a torta felvágása előtt zárógondolatában azt kérte a Népesedési Kerekasztal és a KINCS munkatársaitól: együtt legyenek büszkék arra, amit sikerült elérni.