csalad.hu - Befektetők helyett a családok kerülhetnek előtérbe lakásvásrláskor
CSALAD.HU
Ahol otthon vagy!

Befektetők helyett a családok kerülhetnek előtérbe lakásvásrláskor

Magyar Nemzet
2019. júl. 17. 8:21
Családvédelmi akcióterv

Csökkent az elmúlt hónapban a befektetési célú vásárlások aránya a lakáspia­con – állapította meg a Duna House (DH). Nemcsak a családvédelmi akcióterv miatti kivárás látszik a július elseje előtti lakáspiaci forgalmon, hanem az új magyar államkötvény elszívóereje is.

Júniusban mintegy tíz és fél ezer lakáspiaci adásvétel zajlott, ezekből országszerte alig háromezernél jelent meg a befektetői cél, míg májusban több mint 3600, áprilisban pedig négyezernél is több lakást vettek nem saját lakhatás céljára. A befektetői vásárlások és egyáltalán a befektetői jelenlét csökkenése a cég szerint elsősorban a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) elszívó hatásának tulajdonítható – olvasható a Magyar Nemzet cikkében.

– Ha júliusban a Családvédelmi Akcióterv kedvezményei előre lendítik az otthonteremtési célú családi vásárlókat, tovább csökkenhet a befektetői arány a hazai ingatlanpia­con, és növekedhet az első lakásukat vásárlók száma. A lakosság körében már július első napjaiban megnövekedett érdeklődést tapasztaltunk, ami várakozásaink szerint a következő időszakban tényleges ingatlanpiaci adásvételként realizálódik majd – fejtette ki Benedikt Károly, a DH elemzési vezetője.

– Egyik napról a másikra semmiképpen sem kell eladási hullámra számítani, de az biztos, hogy valamelyest vissza fog szorulni a befektetési célú lakásvásárlás – mondta a ezt még a MÁP+ indulásakor mondta Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője a Magyar Nemzetnek. Szerinte ez versenyképes alternatívát jelent azoknak is, akik eddig az ingatlanpiacon találták meg számításaikat.

Mivel a lakásárak az elmúlt években jóval nagyobb mértékben emelkedtek, mint az albérleti díjak, a hozam folyamatosan csökken. – Ha a befektetők az emelkedő kamatkörnyezet miatt más eszközbe, például az új magyar államkötvénybe teszik a pénzüket, akkor a nagyvárosokban és Budapesten jellemző, éves szintű 15-20 százalékos áremelkedés a megnövekvő kínálat nyomán eltűnhet – mutatott rá Balogh László.