Szerencsésnek érezzük magunkat, hogy a „nagy napról” szőtt elképzeléseink egy olyan lakodalomban találkoztak, amely a múlt hagyományaiból merített. A közel húszféle sütemény, házi laska (tészta), kemencében sült kenyér és nem utolsó sorban a násznagy perecek a hosszú előkészületek eredményei. Az esküvőt megelőző napon a vőfik az erdőről hozott zöld ágakkal díszítették fel a portákat, ahonnan másnap a menyasszonyt búcsúztatták, illetve ahol a lakodalom zajlott. Az esküvő napján a legény- és lánybúcsúztató után énekelve vonult a násznép a mérai református templomba, majd a szertartás után tánc, útelkötés, menyecske-beköszönés és hajnalig tartó mulatság követte egymást felcsíki és mérai dallamok váltakozásában. Éjfélkor a menyasszonyt felkontyolták, ünnepi ruhájába öltöztették, férje ruhadarabjára ültették, fiút helyeztek az ölébe, végül pedig a férj a lepedő alá rejtett menyecskét kiválasztotta és táncba vitte. Zenei kíséret: Duna Művészegyüttes, Szerelmünk Kalotaszeg (Kelemen László).