csalad.hu - Pillér Vera: Mondd a focit!
CSALAD.HU
Ahol otthon vagy!

Pillér Vera: Mondd a focit!

Szondi Réka
2020. febr. 19. 12:44

Álmos szeptemberi vasárnap délutánokon 1965-ben a Kossuth Rádió mindig meccset közvetített. A család a konyhában hallgatta.

Papa a fülét közel emelte a Sokol rádióhoz (már nem hallott túl jól), ritkás ősz haja ilyenkor a szemébe hullott. Nagyon figyelte Szepesi közvetítését, még körkapcsolás is volt, majd egyszer megszólalt:

- Aztakrucifikszát!

Nyomatékul még a levegőbe is ütött az öklével. A tíz éves bogárszemű unoka csöndben hallgatta, nem értette, mert a nagypapája nem volt indulatos ember. Kivárta a megfelelő pillanatot (mert a Papa szigorú, nem lehet bármikor zavarni), a szünetben megkérdezte, miért mondta. A bácsi elmagyarázta, hogy Káposzta Benő a tanítványa, elvétette a lövést, ami rettenetes következményekkel járt.

Később a bogárszemű kislány maga is látta Benőt, aki a 22. számú Állami Építőipari Vállalatnál ács gyakorlaton volt, és csodálkozott, hogy egyáltalán nem hasonlít káposztára a feje, viszont a neve örökre bevésődött a gyerek tudatába.

Egy szeptemberi délelőttön 2005-ben a bogárszemű nagymama sétált hároméves forma unokájával sétált át az Orczy kerten. A kicsi szöszi fejéből alig látszott valami a behúzott sapka alatt. Már hűvös volt az idő, jól be kellett bugyolálni a gyereket. Mama félt, hogy a kicsi be ne pisiljen, mert ebben a helyzetben az rettenetes következményekkel járt volna, ezért folyton erről érdeklődött. A kisfiúnak elege lett, leült a focipálya mellé egy padra, de a mama biztonság kedvéért az ölébe ültette.

Ott mindig nagy derbik voltak a közelben lévő egyetem hallgatói között. Voltak színes bőrűek is az egyik csapatban.

Az unoka kérlelte:

- Naa! Mondd a focit, mama!

A bogárszemű mama elkezdte Szepesi stílusában, bár egyik játékost sem ismerte:

- Káposzta vezeti a labdát, rálövi, ejnye Benő, de kár, de kár! Most Eusébió lecsap, de elveszi tőle, ez az Benő! Nahát!

A kicsi tapsolt örömében.

Izgatott szurkolók ültek Vasas új stadionjának lelátóján 2015-ben az őszi idény egyik mérkőzésén. A bogárszemű nagymama és tinédzser unokája szotyit ropogtatott, közben figyelték a játékot. Szerettek együtt meccsre járni, a fiúnak sem volt ciki ez a mamával, sőt, így megcsillogtathatta szakértelmét ezen a téren.

A bíró sípolt, a mindenki megállt. A mama nem értette.

- Mondjad már, most mi történt?

Az unoka elmagyarázta, hogy les (ujjaival mutatta, mikor van les) miatt fújták le a támadást. Szó esett még arról, hogy milyen jó cipője van a játékosoknak, mert egybe van öntve a talpával. Mama csodálkozott.

Ja, a foci, az átível az életen.