csalad.hu - Pappné Koronczay Zsuzsanna: Nyári emlék, Mikulással és húsvéti nyuszival fűszerezve
CSALAD.HU
Ahol otthon vagy!

Pappné Koronczay Zsuzsanna: Nyári emlék, Mikulással és húsvéti nyuszival fűszerezve

Szondi Réka
2020. febr. 19. 12:37

35 Celsius fokos hőség tombolt, valamikor 2018. július derekán. Sokat unokáztam, unokáztunk Laci papával, minden másodpercét élveztük a kellemes, vidám együtt töltött időnek.

Írhatnám nyugodtan, hogy nekünk vannak a világ legszebb, legédesebb, legokosabb, legbájosabb unokái, de nem szeretnék túl dicsekvőnek látszani. Minden jelző természetesen illik rájuk, ami bennünket arra ösztönöz, hogy legyünk Fancsira és Dávidra nagyon büszkék. Mindketten rendkívül bájos, értelmes porontyok.

Rekkenő hőség volt, ezért is hökkentem meg, hogy jutott a következő, igazán furcsa kérdés Fancsikánk eszébe:

„Mama, te tudod, hogy nincs Mikulás?” Azt hittem, nem jól hallok és kezdtem már azt hinni, hogy a döglesztő kánikulában elmém kezd megbomlani. Lehet, hogy hallucinálok és nem ezt a mondatot hallottam? Kissé bizonytalanul visszakérdeztem, lányunokánk ugyanazt a kérdést tette fel, a Mikulással kapcsolatosan.

„Mama, te tudod, hallottad már valamikor, hogy nincs is Mikulás?” Elgyöngültem, zavarba jöttem, de mentettem, ami menthető volt ez ügyben.

„Honnan veszed Fancsika ezt a butaságot? Mikulás márpedig van, néha Télapó álnév alatt tevékenykedik, hozza és osztja az ajándékokat a jó gyermekeknek.” – érveltem hevesen dobogó nagyanyai szívvel. Kislányunk vidáman, huncut szemekkel mosolygott.Most pont én világosítsam föl imádott lánykánkat a Mikulás körüli igazságról? Nem, nem teszem meg, nekem ehhez nincs szívem, hogy lerántsam a Mikulás misztikus alakjáról az igazság leplét. Majd a szülei elmondják, ha akarják az igazságot neki. Kardoskodtam a Mikulás valódisága mellett, mire Fancsi a következő mondattal tette helyre a hiábavaló és görcsös erőlködésemet:

„Mama, anyáék elárulták, hogy nem a Mikulás és nem a Jézuska hozza az ajándékokat. Ők veszik meg nekünk, becsomagolják a cuccokat és izgalommal és szeretettel a fenyőfa alá dugják a díszes csomagolópapírba öltöztetett dobozokat!” Mit ne mondjak, a torkomra forrt a szó, hogy ez a kislány sok mindent tud.

Puff neki! Lányos zavaromban azt sem tudtam, hová nézzek. Torkom kiszáradt, hang bent rekedt. Vaslogikával rájöttem, Itt kár minden szó, a gyerek fel van világosítva! Főleg akkor döbbentem erre rá, amikor még arról a szerencsétlen nyusziról is kiderült, hogy nem ő tojja a húsvéti tojást és esze ágába sem jut, hogy a kerti kis fészkekbe rejtse el.

Barátaim! Megsemmisültem, nehezen kaptam levegőt, izzadtam, mint egy versenyló a futam alatt. Ragaszkodtam a saját igazamhoz, miközben Fancsika hamiskásan rám nevetett és nem hitte el továbbra sem a Mikulásról és társairól szóló szenvedélyes védőbeszédemet!

Gondoltam, most rajtam a sor, hogy az unokát meghökkentsem.

„Fancsi, ha most azt találod mondani, hogy a kisbabát NEM a gólya hozza, lefordulok a hokedliről, komolyan mondom!”

Okos tekintetét rám vetette és vidáman csicseregte: Össze ne törd magad Mama, tudom, hogy nem a gólya hozza a babákat! NEEEEEEEEEEM??? – értetlenkedtem döbbenten, miközben majdnem kitört belőlem a röhögés. Hanem ki vagy mi??? Hogy születnek? – érdeklődtem tágra nyílt szemekkel.

„Hát, az anya szüli, mert az ember elevenszülő!”- világosított fel a kis biológus. Megadtam magamat, összekacsintottunk, mint régi játszótársak és nevettünk nagyokat. Ja, drága csillagom, ha te már ebben a témakörben is ilyen penge vagy, akkor nincs mit tenni…

Amikor alkalom adódott, rákérdeztem a lányomtól, miért ringatták ki a gyermeket ezekből a szép mesékből ennyire korán? Leánygyermekem elmesélte, hogy a mi okos kislányunk olyan kérdéseket tett fel a Mikulással, Jézuskával, húsvéti nyuszival kapcsolatban, hogy már képtelenek voltak az apjával a logikus kérdésekre meseszerű magyarázattal szolgálni.

Kérem tisztelettel, így járnak a kedves szülők, akiknek ennyire okos csemetéjük van!