Azt hiszem, az egyik fő nyári kedvencemről még nem írtam. Pedig most, hogy újra szabad lesz találkozni, tisztes távolságból barátot, családtagot köszönteni vagy éppen az újranyitó kis üzletekbe elmenni, első dolgom lesz: GRILLEZNI!

Szeretnék elköszönni. Szeretném, ha a fentebb leírt szó, mely szerint soraim karanténban íródnak, a jövőben már nem lenne. Szeretném, ha mindannyian – erőt merítve az elmúlt időszakból – most már előre tekintenénk. És szeretném, ha mindenki tudná: anyának lenni a legdurvább államilag finanszírozott munkahely.