Nem érezte magát idegenként a mentők között, hiszen édesapja, édesanyja, bátyja és a sógornője is orvos – ezt a család- és ifjúságügyért felelős államtitkár mesélte a „Legyél hős!” program oklevélátadó ünnepségén, amely az Önkéntesség személyre szabva című projekt eleme.

Novák Katalin szerint amikor egy fiatal érettségire készül, vagy már leérettségizett, nem biztos, hogy tudja, merre induljon, tanuljon tovább: van, akit nem vesznek fel a vágyott egyetemre, más még abban sem biztos, hogy tovább akar tanulni.

– Amikor 11.-esként kezembe vettem és átlapoztam a pályaválasztási tanácsadót, rájöttem, hogy az abban szereplő szakmák töredékéről sem hallottam. A többség valószínűleg ma is kevés munkakörre lát rá. A mentős szakmát viszont úgy-ahogy ismeri mindenki. Vonzó lehet, hogy aki itt dolgozik, másokon segíthet – mondta Novák Katalin.

Oklevél az önkéntes segítőknek

Az államtitkár Csató Gáborral, az Országos Mentőszolgálat főigazgatójával együtt adta át a „Legyél hős” projektben részt vevő végzősöknek az oklevelet. Azoknak a középiskolai tanulmányaikat befejezett fiataloknak szól a 2020. március 31-én záruló program, akik még nem tudják biztosan, milyen pályán dolgoznának szívesen, de érdeklődnek az egészségügy iránt. Az összesen 200 millió forint támogatásra 150, 18-22 év közötti fiatal jelentkezhet. Első körben 7 megyéből 34 fiatal élt a 6 hónapig tartó önkéntes munka lehetőségével, és 12-en már jelezték, hogy az OMSZ-nál szeretnének dolgozni. A fiatalok testközelből megismerhetik a sürgősségi ellátás működését, a kapcsolódó szakmákat és elhelyezkedési lehetőségeket.

 

Idegen nyelvet is tanulnak, hogy segíthessenek bárkinek

Várnagy Gyula, az Országos Mentőszolgálat Főigazgatóságának vezető projektmenedzsere a csalad.hu-nak elmondta: a most végzett fiatalok a féléves oktatás és önkéntes munka alatt három-négy napot dolgoztak a vidéki mentőállomásokon.

– A programra leginkább olyan érettségizettek jelentkeztek, akik még keresik, hogy milyen pályán képzelik el a jövőjüket. Sokan jelezték, hogy érdeklődnek az egészségügy iránt, és vannak olyan diákok is, akik orvosok szeretnének lenni, de egyelőre nem sikerült a felvételijük. Most OKJ-s mentőápolói végzettséget szereztek, amelynek elméleti és gyakorlati eleme is volt. A tantermekben klasszikus órákon vettek részt, és kimentek helyszínekre is. Volt egy nap, amikor kifejezetten egészségügyi tartalmú idegennyelvi, angol vagy német órákat hallgathattak. Ekkor egészségügyi kifejezéseket tanultak azért, hogy a bajba jutott turistáknak is segíthessenek, értsék meg a külföldi beteget és értessék meg vele magukat.

 

Akár lufit fújnak, hogy oldják a pánikot

A fiatalok elmondása alapján többen voltak újraélesztéses esetnél. Azért, hogy ilyen krízishelyzetben is képesek legyenek döntéseket hozni, pszichológiai felkészítésen vettek részt az Új Nemzedék Központban.

Spéder Andrea és Toderascu Adrián két fiatal, aki ma vette át az oklevelét. Andrea Borsod-megyéből érkezett, Miskolcon végezte az önkéntes munkát. Adrián fővárosi, neki a tatabányai mentőállomás volt a legközelebbi kijelölt hely. Andrea kislány korában ápolónő szeretett volna lenni, de az informatika világába vezetett az útja. Érettségi után meglátta a „Legyél hős” felhívást, és úgy döntött, hallgat a gyermekkori álmára.

– Most már ezt látom a jövőmben, mentőtiszt, mentőápoló szeretnék lenni – teszi hozzá Andrea.

Adrián az orvosi egyetemre jelentkezett, traumatológus, vagy aneszteziológus szeretne lenni, de sajnos nem lett elég a pontja.

– Úgy gondoltam, ez a féléves program hasznos lehet, és bár készülök az emelt szintű érettségire, ez a munka még belefért az életembe.

Andreát meghatotta a sok köszönetnyilvánító tekintet, és az is tetszik neki, hogy amikor elindulnak az autóval, még csak sejtik, de nem tudják, mi vár rájuk a betegnél.

– A legnehezebb valaki halála, látni, ahogy a szerettei összetörnek – meséli a fiatal lány, majd egy kedvesebb élményt is felelevenít. – Egy ötéves kislány elvágta az ujját, és nagyon vérzett. A mentőautóban szépen leápoltuk, bekötöztük a sebét, és hogy eltereljük a figyelmét, a gumikesztyűből lufit fújtunk neki, és verseket mondogattunk. Mire a kórházba értünk a félelemnek nyoma sem volt, elmúlt a pánik.

Adrián egy huszonéves férfi újraélesztésében segédkezett, részt vett a mellkaskompressziós lélegeztetésben.

– Nagyon jó érzés volt a sráccal a kórházban találkozni, aki személyesen is megköszönte, hogy megmentettük az életét – emlékszik vissza Adrián, aki szerint egy mentőállomáson igazi bajtársias és baráti a hangulat. A fiatalokat is partnerként, valódi kollégaként kezelik a munkatársak.