A városlakók több mint 80 százaléka él veszélyes mértékű légszennyezésben az Egészségügyi Világszervezet felmérései alapján. Ez nemcsak ránk, emberekre veszélyes, hanem az ökoszisztémára is. Például a kén-dioxid, a nitrogén-oxid, az ammónia és más szennyező anyagok savasodást idéznek elő, ami szennyezi az erdőket, folyókat, tavakat, vagyis a természetet.

A szén-dioxid-koncentráció kültéri környezetben általában 400 ppm, zárt térben azonban folyamatosan emelkedik, és ha eléri az 1500-1600 ppm-et, akkor egy általános iskolás gyermeknél már fáradékonyságot okozhat – közölte Szigeti Tamás levegőhigiénés szakértő az M1 Kék bolygó című műsorában.

A beltéri levegőminőséget több tényező is befolyásolja, egyrészről a kültéri levegőminőség, másrészről pedig az a nagyszámú légszennyező forrás, amely megtalálható az otthonainkban, az iskolákban és az irodaépületekben – mondta a szakértő.

Becslések szerint akár 900 olyan vegyület is lehet az otthonokban és az irodákban, amely potenciális veszélyforrás. Az illékony szerves vegyületek kibocsátásával a bútorok, a függönyök, a különböző kárpitok, a tisztítószerek, valamint a kozmetikumok, de még az elektronikai eszközök egy része is nagymértékben hozzájárulhat a beltéri levegő rossz minőségéhez.

A farostlemezből készült bútoroknál például magas a formaldehid-kibocsátás, amely káros az egészségre, de hasonló a helyzet, ha nem megfelelő tisztítószert alkalmazunk – hangsúlyozta, és hozzátette, tanácsos inkább természetes anyagokat alkalmazni. A szódabikarbóna és a mosószóda például alkalmas ruhák mosására, a fürdőszoba takarításakor pedig klórmentes tisztítószert érdemes használni – olvasható a hirado.hu cikkében.

A beltéri légszennyezés csökkentésében sokat segíthetnek a szobanövények is, ugyanis szinte mindegyik növény kiszűri a formaldehidet és a benzolt. Mindemellett pedig a fikuszfélék, az illóanyagok és a zöldike virág a szén-monoxid ellen hatásos.

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének becslése szerint évente 4,3 millió ember halálát okozzák a beltéri légszennyezettséggel összefüggő betegségek.