A férfi és női gondolkodás közötti különbségek

Egy sikeres házasságban nem az a fontos, hogy megtaláljuk a legjobb embert, hanem, hogy a másik működési módszereit jól tudjuk kezelni.

Phil Gundor parádés előadásához egy önként vállalkozó férfit és nőt is a színpadra ültetett, csakhogy még jobban tudja illusztrálni, milyen elvárások vannak a kapcsolatokban. A végső konklúziót már az elején elmondta, miszerint az elvárások szinte kivétel nélkül irreálisak, ugyanis az emberek azt szeretnék, hogy mindenki úgy gondolkodjon, ahogyan ő. De ez persze szinte egyik kapcsolatban sem működik. Mert, ahogy elmondta, és illusztrálta is alkalmi partnereivel, a férfiak agya dobozol. Mindennek megvan a maga helye, a maga dobozában, és a megfelelő pillanatban vesznek elő ezt vagy azt, nem keverve egyik doboz tartalmát sem a másikkal. Ezzel ellentétben a nő agya olyan, mint egy tál spagetti, ahol minden mindennel összekötődik valahogy. És a nő természetesen ezt az elrendezést várja el a férfitől is. Ezért van, hogy a nők nem konkrétan kérnek vagy közölnek, csak célozgatnak, gondolva, hogy a férfi megérti. De nem, mert ők nem ilyenek. Ezért nagyon fontos, hogy mindenki tisztában legyen a játékszabályokkal, mert csak így tudnak működni az emberi kapcsolatok. Ezért lehet az Phil szerint, hogy az emberek alapvetően a tőlük különböző gondolkodású emberekhez vonzódnak. Erre mondjuk azt, hogy „van benne valami”. Ezért is – állítja Phil – egy sikeres házasságban nem az a fontos, hogy megtaláljuk a legjobb embert, hanem, hogy a másik működési módszereit jól tudjuk kezelni.

A „mindent vagy semmit” házasság

Az átlagos házasságok egyre boldogtalanabban Eli J. Finkel, a bestsellerré vált The All-or-Nothing Marriage könyv szerzője szerint. Pedig az emberi kapcsolatok működtetése létkérdés, ugyanis az elmúlt évtizedekben az átlagélet egyre hosszabb és hosszabb. Ezt a két kérdéskört kutatja már évek óta párok segítségével, laboratóriumi körülmények között. Hogy létezik-e koherens megoldás a házasságok működésére? Finkel szerint a házasság nemcsak szerelemről szól, hanem számtalan egyéb összetevőről is, amit egy piramisba lehet foglalni – hasonlóan a Maslow-i piramishoz –, és ha a piramis alján lévő igények nem teljesülnek, nem fog a házasság eljutni a csúcsig. Ezért tehát nem kell a legtökéletesebb házasságra törekedni, a legstabilabb és legerősebb házasság kell, hogy a cél legyen. Vagyis, itt is be kell vezetni a kereslet-kínálat ideális balanszát, ezért meg kell tudni határozni a szeretet fogalmát. Az adok-kapok tehát a legfontosabb a párkapcsolatokban, legyen szó a kommunikációról vagy a szexuális életről. „Az elvárásainkat akkor sem szabad feladni, ha épp hullámvölgyben van a kapcsolatunk, mert soha nem szabad elfelejteni a csúcs meghódítására való akarásunkat, mert onnan a legszebb a kilátás.”

A hosszú távú kapcsolatok humorral, tudatos figyelemmel jól menedzselhetők

Jenna McCarthy tudományos alapon is „eljátszott” azzal a gondolattal, létezik-e a nagy Ő? És ha igen, hogy lehet vele tízezer napot jól eltölteni? Mert ez bár hosszú idő, mégis milliók vállalkoznak rá évente, hogy belevágjanak a nagy kalandba. – „Miért is akarunk részt venni ebben az őrült utazásban? – teszi fel a kérdést Jenna. – Mert félünk a magánytól? Mert ezt várja a társadalom? Nem. Azért, mert mindig azt ígérik nekünk, hogy az életünk végéig szeretni fognak bennünket.”

Ma valóban hinni akarunk a másikban, a másiknak.

Mivel McCarthy szerint a tízezer nap, ami egy átlagos házasság hossza, nagyon hosszú idő, nem csodálkozik rajta, hogy globálisan a válási arány 40-50 százalék. Pedig a mai elképzelésünk a romantikus szerelemről eléggé újkeletű dolog. Hiszen a történelem jelentős idejében a házasságot megfontoltság alapján kötötték, nem érzelmi alapon. És közel sem volt ennyi válás. De ma valóban hinni akarunk a másikban, a másiknak. Csak elfeledkezünk róla, hogy a monogámia szinte teljesen rendszeridegen dolog. Az élővilág 4 százaléka monogám csupán, köztük például a libák. Akik, ha elveszítik a társukat, soha többet nem keresnek új partnert, még csak szexuális aktusra sem. Az emberiség egészében ez a fajta lojalitás nem működik. Jenna a telefonvásárláshoz hasonlította a párválasztást.

– Mi lenne velünk, ha az életben csak egyetlen telefont vehetnénk? – kérdezte. – Meddig keresnénk vajon, hogy mindenben megfeleljen az elvárásainknak? És mi lenne rá a garancia, hogy a szoftverje még 40 év múlva is megfelelő lesz nekünk? Viszont ha ezt a nézőpontot vennénk alapul, kihalna a házasság. Amit az ember nem enged, mert hihetetlenül előnyös számára.

Jenna vizsgálatok eredményeivel bizonyította, hogy a házasok mindenben jobban teljesítenek, mint a szinglik. De mivel minden ember olyan, amilyen – aki lop az lopni is fog, aki csal, ő pedig csalni –, mindenkinek meg kellene találni a lelki társát. Ám gyorsan hozzá is tette, hogy viszont olyan, hogy lelki társ, nem létezik. Mert vajon milyen eséllyel tudja megtalálni a Földön élő 7,5 milliárd ember egyenként a lelki társát?

Jenna szerint ez egy veszélyes koncepció, mert amikor valami elromlik a kapcsolatban, az emberek megijednek, hogy most mi lesz, mégsem a lelki társukat találták meg. És ekkor eléggé hirtelen rá lehet ébredni, hogy lelki társ valóban nem létezik. De azok a házasságok, ahol mindkét fél elfogadja, hogy az években vannak fentek és lentek, és ezeket együtt akarják megoldani, azok a kapcsolatok túlélik az idő múlását. Ebben ma már a tudomány is segít, ugyanis tudósok megállapították, 5 jó dolognak kell történnie 1 rossz kompenzáláshoz. Így nem marad más dolgunk hátra, mint betartani az 5:1 arányt, aminek az egyik legnagyobb ellensége a közösségi média, mert míg nyomkodjuk a telefonunkat, csak a rossz oldalt erősítjük, és nem tudunk koncentrálni az 5-szörös jó teljesítésére.

Rövid beszélgetés: Kulcsár Edina, és férje, Szabó András

A volt szépségkirálynő és volt pénzügyes férjének a házassága nap, mint nap a közösségi médiában zajlik. Hogy tud működni egy házasság egy közismert személyiség és egy áltagember között? Szabó András azonnal tudta a választ a kérdésre: nehezen. Hiszen ő Edina előtt egyáltalán nem volt jelen a virtuális térben, és nem csak hogy nem értette, de mindig idegesítette is, miért kell minden mozdulat vagy cselekedet előtt 40 percet a telefonon lógni, legyen az akárcsak egy film megnézése a moziban. Ez kereken 72 órára meg is törte a kapcsolatukat, amikor Edina besokallt és elköltözött. András ekkor jött rá, hogy egy ember 30 év fölött is tud változni, ha valaki számít neki annyit, hogy megtegye érte. És egycsapásra a social media fontosságát is megértette, amikor elment Ázsiába egy túlélő műsor forgatására, és feladatként megkapta azt is, hogy népszerűsítse saját magát is az online térben. Mindennek az eredménye az lett, hogy ma már második gyermeküket várják.

A tartós kapcsolatok ciklusai

Míg a konferencianap folyamán leginkább azt hallgathatta a közönség, mennyire nehéz évtizedekig fenntartani egy kapcsolatot, mennyire fontos az énidő, a házasságok nem is élik túl az idő próbáját, addig a nap zárásaként Richard Schwartz és Jacqueline Olds tanúbizonyságot tett arról, hogy 40 évig nem csak hogy együtt élni lehet, de ebben az időben együtt dolgozni is úgy, hogy ne menjen mindez a házasság rovására.

Mindezek után ők is azt vallják, nem tudják a hosszú házasság titkát, de próbálnak iránymutatást adni, mert az eddigi vizsgálataik azt mutatják, az emberek álomvilágban élnek a házasság intézményével kapcsolatban. Elképzelik azt egy film, egy könyv alapján, és ha ez mégsem tud működni a valóságban, akkor tovább lépnek. A házaspár a könyveiben tippeket próbál adni a valóságra, a valós házasság fenntartására.

Szerintük az emberek folyamatosan közelednek és távolodnak egymástól, és ha ez az utóbbi túl hosszú ideig tart, akkor észre sem vesszük, hogy végérvényesen megérkezett az életünkbe. Ebben nincs igazán „bűnös” fél, mert ilyen a kapcsolatok természete. Richard és Jacqueline erre irányuló vizsgálatai bizonyítják, hogy a gyermek kiskorában teljesen kapcsolódik a szülőhöz, és általa a külvilághoz.

Aztán felnő, másokhoz is elkezd kapcsolódni, ezzel viszont a szülőhöz kevésbé. Majd jön egy olyan fontos kapcsolódás, amiből házasság lesz, és elindul egy másik kapcsolódási-élet is. Ahogy telik az idő munkával, hobbival, egyre kevésbé kapcsolódunk már ahhoz a szerelemhez, ami egykor mindent elsöpört. És itt próbál az író házaspár segíteni tippekkel, ugyanis ilyenkor kell találni valamit, ami visszahozza a szerelmet, mert ha túl sokáig tart ez az állapot, elkezdenek a felek menekülni. Tudni kell újból kapcsolódni egymáshoz, ami minden emberi kapcsolat legfontosabb pillére.