A családbarátság 12 szempontját érvényesítő rangsor megmutatja, hogy az adott országban mennyire sokrétű, és milyen széles a családokat támogató intézkedések köre. Az eredményekből kiderül, hogy egy adott ország társadalompolitikája kiemelten kezeli-e a családot.

Magyarország Franciaországgal együtt a rangsor élén végzett, míg a második helyen holtversenyben Belgium, Észtország, Lengyelország, Luxemburg és Oroszország végzett, a harmadik helyet pedig Csehország érdemelte ki. A lista középmezőnyében szerepel többek között az Egyesült Királyság, Spanyolország és Dánia, ahol az érintettek valamivel kevesebb családtámogatási lehetőség közül választhatnak. A lista utolsó harmadában szerepel többek között Románia, Svájc, Görögország, Hollandia, Málta, Szerbia, Albánia és Bosznia Hercegovina. A lista felső harmadában jellemzően uniós, míg az utolsó harmadában EU-n kívüli országok szerepelnek.

12 pontos összehasonlítás

A rangsor célja, hogy rálátást nyújtson az európai országokban elérhető, családokat szolgáló intézkedések komplexitására.

A KINCS Európai családpolitikai kitekintő című kiadványában – amely április végén jelent meg – 45 európai ország családpolitikai intézményrendszerét mutatta be. Az újszerű áttekintés (illetve a kötet alapjául szolgáló Eurostat, MISSOC és MISSCEO) 2018-as gyűjtésének adatai alapján a KINCS felállította az Európai Családpolitikai Rangsort.

A rangsor célja, hogy rálátást nyújtson az európai országokban elérhető, családokat szolgáló intézkedések komplexitására, a családok által igénybe vehető családtámogatási ellátások és szolgáltatások körére, bőségére. A rangsor egyúttal betekintést enged abba, mely ország számára megkülönböztetett a család, mint társadalomalkotó egység szerepe, hol jelenik meg hangsúlyosabban a családpolitika önállósága.

A rangsorban az Európai Unió 28 tagállama, illetve további 17 európai ország szerepel. Az egyes országok családpolitikáját 12 intézkedéstípus alapján hasonlítja össze az elemzés: vizsgálja a családok lakhatását segítő támogatásokat, a családi típusú adózást, a családi pótlékot, valamint az anyasági, a csecsemőgondozási és a gyermekgondozást segítő ellátásokat, a szülési, a gyermekgondozási és az apa szabadságokat, a bölcsődébe és óvodába járó gyermekek arányát, valamint a gyermekgondozási időszak nyugdíjba számításának lehetőségét.

(fotó: Shutterstock)