Mozgássérültekkel kirándulnak, nyugdíjasokkal társasjátékoznak vagy terápiás kutyákkal foglalkoznak — csak néhány példa arra, mennyire szerteágazó programokat választanak a középiskolások a kötelező közösségi szolgálat teljesítésére. 

A bűn- és baleset-megelőzés nem túl népszerű, a sport- és a szabadidős programok viszont annál inkább – derül ki az iskolai közösségi szolgálatról készített felmérésekből.A tanulók hetven százaléka önállóan dönt arról, milyen hasznos, tanórán kívüli tevékenységgel járul hozzá a közjóhoz, húsz százalékuk a szülőktől kér segítséget, míg tíz százalékukat a társaik befolyásolják a választásban. A diákok nagyon szerteágazó és színes tevékenységet végeznek: az idősekkel közös társasjátékozástól a rehabilitációs vagy terápiás kutyákkal, lovakkal való foglalkozáson át a hátrányos helyzetű gyermekekkel és mozgáskorlátozottakkal közös kirándulásokig számtalan program előfordul.Van olyan gyermek, aki a Braille-írást tanulta meg vak segítettjétől, és sokan vannak olyanok is, akik a szolgálat során szerzett tapasztalatok alapján döntötték el, hogy később például tanárként, illetve gyógypedagógusként szeretnének elhelyezkedni – számolt be a tapasztalatokról Sárosi Tünde, az Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetének szakmai referense."A szociális és az egészségügyi terület nem tartozik a legkedveltebbek közé. Bár ez az érzékenyítésre és személyiségformálásra leginkább alkalmas terület, előfordulhat, hogy a diákban félelmet, szorongást kelt egy idős vagy beteg ember látványa" – mondta Sárosi Tünde.A pedagógiai céllal bevezetett feladat a gimnáziumok és szakgimnáziumok nappali tagozatán az érettségi vizsga megkezdésének feltétele, a felnőttoktatásban és a szakképző iskolákban nem kötelező. Csak olyan tevékenység választható, amelyet az iskola és a szülő aláírásával jóváhagyott. A diákoknak összesen ötven órát kell teljesíteniük, amire négy évük van, de a tapasztalatok szerint már a 9. évfolyamon nagyon aktívak a gyermekek, és a többség legkésőbb a 11.-ben túl is van a kötelező penzumon.A tanulók 14 százaléka érettségi után biztosan folytatja az elkezdett önkéntes tevékenységet. További 42 százalékuk azt mondta, lehetségesnek tartja, hogy rendszeresen visszalátogat majd a fogadóintézményhez, és önkéntes tevékenységekben vesz részt – tette hozzá Sárosi Tünde.