csalad.hu - Mi lenne velünk nélküle?
CSALAD.HUAhol otthon vagy!
Befektetés a jövőbe
Mi lenne velünk nélküle?
csalad.hu
2019. szept. 29. 8:00
Gasztronómia
Sokunk számára igazi ünnep szeptember 29.: ez ugyanis a kávé világnapja.

Csak gondoljunk bele…Nagy nehezen kimászunk az ágyból kora reggel és nincs ott a bögrénk, hogy megkapaszkodjunk benne, nehogy visszaszédüljünk. Hív a barátnőnk, hogy üljünk be valahova dumcsizni egy kicsit, mégis mit innánk helyette? Hosszú és unalmas a konferencia, mindenki alig várja, hogy legyen egy kis szünet, persze, hogy nem tea a választás. Kávéházak nélkül megszülettek volna a legszebb magyar költemények? Vajon kitört volna az 1848-as magyar forradalom és szabadságharc, a nagy francia forradalom, ha nincsenek kávéházak? És egész máshogy festene a manhattani utcakép is a papírpoharas, amerikai kávéval sétáló trendi New York-iak nélkül.

Sokáig lehetne még sorolni azokat a pillanatokat, eseményeket, amelyektől elválaszthatatlan a kávézás.

Az egész világ imádja

A fekete nedű a víz után a legnépszerűbb ital a világon. Hányszor hangzik el naponta a mondat, hogy „muszáj innom egy kávét”. Napjainkra évente 500 milliárd csésze kávé fogy, vagyis naponta 1 milliárd 370 millió. Pedig a kiváltság, hogy élvezzék élénkítő hatását, először csak az afrikaiaknak adatott meg, a kávécserje ugyanis a Vörös-tenger partján, Etiópiában őshonos. A pörkölt kávébab felhasználásával készülő ital, vagyis a kávézás kultúrája pedig Jemenből indult el.

Az első kávéházak az arab világban nyitották meg kapuikat a 15. század második felében, Európában pedig egészen 1624-ig kellett várni arra, hogy a vendégek beüljenek az első kávéházba, a La Bottega del Cafféba Velencében. A magyarországi debütálásig további majd’ egy évszázad telt el, de aztán virágzásnak indult a kávéházkultúra, ki ne tudná sorolni a neveket: New York, Pilvax, Hadik.

Mi, magyarok az évi 2-2,5 kilogrammos kávéfogyasztásunkkal nem számítunk a nagy kávés nemzetek közé. Még a finnek is jóval többet isznak, évente csaknem 12 kilót, a spanyolok kétszer annyit, mint mi és hát ott vannak az olaszok...

Nem tudják elrontani

Aki járt már Olaszországban, nem nagyon vitatkozik azzal, hogy a legjobb kávé Itáliában készül. Nincs az a kis bodega, tengerparti ristorante vagy egy sima benzinkút, ahol ne lenne felülmúlhatatlan a felszolgált kávé. De mi a titok?

Olaszország kávékultúrája a XX. században kezdett kitörni az európai mezőnyből. Akinek örök hálával tartozunk: Luigi Bezzera, ő szabadalmaztatta a kazános rendszerű kávégépet. Az új technológia segítségével nagy nyomású gőzzel préselték át a kávét és megszületett az espresso. Ugyan ez még nem volt a mai értelemben tökéletes, de a módosított változatok, majd végül Giovanni Achille Gaggia találmánya, a kávégép rendszerébe beépített rugós csapszelep elindította a világhír felé az olasz kávékülönlegességeket.

Az olaszok azt mondják, az igazi jó kávé készítése valóságos művészet. A lágy íz, a krémes felület, a sűrű habréteg teszi felejthetetlenné a valódi espressót.

Tudjuk, hogy mit kérünk!

• Espresso: testes, sűrű, krémes, mogyorószínű, hagyományosan 70 ml-es 35-40°C hőmérsékletre melegített csészében érkezik

• Ristretto: elkészítése hasonló az espresso-hoz, kisebb mennyiségű, 20 ml vízzel

• Espresso Doppio: dupla espresso

• Espresso Macchiato: habosított tejjel készült espresso

• Lungo, caffe grande: hosszú espresso, több vízzel

• Caffe’ Latte: espresso forró tejjel vagy forró tejhabbal

• Latte Macchiato: kávéból, tejből és tejhabból, magas pohárban felszolgált ital

• Cappuccino: 1:1:1 arányban espresso, tej és tejhab

• Americano: espresso + egy adag forró víz

Figyelem! Presszó kávé nem létezik!



Meginni egy csésze minőségi kávét mindig egy kitüntetett pillanat, azonban a nyolcvanas években Japánból indult el a kezdeményezés, amelynek köszönhetően minden év szeptember 29-én megünnepeljük a kávét, a kávékultúrát, 2009 óta pedig hivatalosan is ez a kávé világnapja.

A Kávé Napja 2019


(Fotó: Shutterstock)