csalad.hu - Leonardo Da Vinci is ADHD-s volt?
CSALAD.HUAhol otthon vagy!
Befektetés a jövőbe
Leonardo Da Vinci is ADHD-s volt?
Muhari Judit
2019. szept. 25. 5:00
Gyermekút /EFOP - 1.9.5./
Nagyon sok tehetséges és sikeres ember van az ADHD-sok között, ugyanakkor egy másik vizsgálat szerint a bűnözők körülbelül 60 százaléka kezeletlen ADHD-s. Erre hívta fel a figyelmet Cseri D. Bernadett, az ADHD Magyarország Pálföldi Alapítvány elnöke. A csalad.hu-nak adott interjúban is ajánlja azt a kis videót, amelyben szülők mesélnek a legjellemzőbb tünetekről, és az őket is érintő nehézségekről.

„Amikor egy csendes helyiségben vagyok, akkor én nem a csendet hallom, hanem a fejemben keringő gondolatokat. Mert ott soha nincs csend.” Ez a mondat az ADHD-s (Attention Deficit Hiperactivity Disorder) gyermekeket is bemutató, nemrég megjelent kisfilmben hallható. A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar neurológiai természetű veleszületett vagy fejlődési rendellenesség, idegrendszeri gyengeség, melynek vezető tünete a figyelemzavar, kísérő tünetei a hiperaktivitás, feledékenység és a gyenge impulzuskontroll. A filmben több szülő, pedagógus, egy felnőtt ADHD-s, és Cseri D. Bernadett, az ADHD Pálföldi Alapítvány elnöke szólal meg a témában.

Az egyik anyuka arról beszél: az általános iskola a legnehezebb, azt kell túlélni. Cseri D. Bernadett is megerősítette ezt, azt mondta, az ovisok még kislétszámú csoportban vannak, több figyelem jut egy-egy gyermekre. A középiskola pedig szerencsés esetben már egy célirányos választás. A film célja az, hogy ne csak tudományos alapokon közelítse meg ezt a rendellenességet. A narrátor (Koncz Eszter színésznő) egyes szám első személyben beszél, a hozzátartozók pedig őszintén mondják el a nehézségeket, a család szemszögéből megvilágítva a problémát.

Egy ADHD-s gyermek szívesen foglalkozik azzal, amit szeret, és nem akar foglalkozni azzal, ami nem áll közel az érdeklődéséhez. Na, ekkor kezdődnek a problémák. Az általános iskola ezért a legnagyobb kihívás, ott ugyanis mindenből jól kell teljesíteni, van egy csomó szabály, és a pedagógusok közül sem tolerálja őket mindenki. Márpedig ezeket a gyerekeket nem lehet betörni, csak megszelídíteni – mondja Betti.

Szélsőséges tünetek

Hozzáteszi, hogy míg egy kerekesszékben lévő vagy egy Down szindrómás gyermek együttérzést, ösztönös segítségnyújtást vált ki, addig az ADHD-s gyermek felett ítélkeznek, neveletlennek, kezelhetetlennek minősítik őket és szüleiket is megvetik a szülőtársak.

Jellemzőek a heves érzelmi kitörések, rendkívül személyfüggők. Előfordulhat, hogy az óvodában, iskolában autisztikus tüneteket produkálnak, a világon semmit nem hajlandóak megtenni, otthon viszont kinyílnak.

Milyen viselkedés jellemző az ADHS-s gyermekekre?

Nagyon szélsőségesek. Bizonyos területeken, témákban korukat meghazudtolóan nagy tudással, óriási kreativitással és kíváncsisággal bírnak. Példaként Leonardo Da Vincit említem, ő is ADHD-s volt. Más részképességekben pedig ugyanaz a gyermek nagy lemaradást mutat kortársaihoz képest. Jellemzőek a heves érzelmi kitörések, rendkívül személyfüggők. Előfordulhat, hogy az óvodában, iskolában autisztikus tüneteket produkálnak, a világon semmit nem hajlandóak megtenni, otthon viszont kinyílnak. Vagy fordítva. Gyakran agresszívek, azonnal és durván reagálják le a sérelmeket. Az érzéseiket nem tudják kordában tartani. Ha szeretnek, akkor az egész testükkel teszik, az ölelésben is ritkán van finomság. Ha bántani akarnak, akkor az is fájdalmasan durva tud lenni. Állandóan beszélnek, akár hangosan, olykor csúnyán.

Hiperség mindenben

A hiperségük nemcsak az aktivitásban jelentkezik, mindenre érzékenyek. Az ízekre, illatokra, a fényekre, a hangokra, a hangulatra, és ezáltal az emberekre is – magyarázza az alapítvány elnöke.

Gyakran fordul elő bármelyik családban, hogy iskolából a nagyszülőkhöz mennek a gyerekek, ott várják meg a szülőt. Nagyi a legnagyobb szeretettel készíti unokája kedvencét, például egy diós sütit. Az ADHD-s gyermek meg a hiper ízérzékelésével elutasítja, mert érzi, hogy egy kicsit avas a dió. Nem tudja megfogalmazni, hogy mi nem tetszik neki, de nem kéri a sütit. A nagyinak ez természetesen nem esik jól, úgy érzi, hiába akar unokája kedvében járni, őt már nem is szereti a gyerek. Ezt sértetten elpanaszolja a szülőknek is. Ebből és a hasonló esetekből családi zűrzavar és konfliktus alakulhat ki, mindenki összeveszik mindenkivel.



Mi a jó megoldás a nagyitól?

Semmiképp sem a felháborodás, az elutasítás, az érzelmi zsarolás, hanem a megértés és az elfogadás. A bizalmat építő kommunikáció. Ha nem ez történik, a gyermekben kialakul egy bűntudat, feszültség, mert szereti a nagymamáját, nem akarja megbántani, és azt sem szeretné, hogy miatta legyen családi feszültség, veszekedés. Borzasztó, amikor egy 7-8 éves gyerek esetében arról beszélünk, hogy szorong, elfojtott agressziója van, esetleg megfordul a fejében az öngyilkosság. Ez mind-mind ilyen konfliktusok miatt alakul ki, mert a gyerek azt érzi, hogy mindenki miatta feszült, veszekszik, sír. Ezért is életbevágóan fontos, hogy egy szülő megismerje gyermeke működését, időben felismerje az ellentmondásokat, vagy szükség esetén diagnosztizálják az ADHD-t.

Ne ítélkezzünk

Ha egy szülő, vagy pedagógus ezeket a tüneteket veszi észre a gyermekén, a protokoll szerint a pedagógiai szakszolgálatnál kell jelentkeznie. Ám ott hosszú hónapos várólistára kell készülni – magyarázza az alapítvány elnöke. Tesztek, vizsgálatok alapján mondanak szakvéleményt, ami szintén hónapok alatt készül el. Ha a gyanú ADHD, akkor pszichiáterhez küldik a gyermeket, ő az, aki egyértelműen kimondhatja a diagnózist, és ő írhat fel gyógyszert is. Ezzel párhuzamosan azonban, akik nem akarják kivárni a hónapokban, vagy években mérhető várólistát, azok a szülők keresik fel az alapítványt, vagy keresik az alternatív megoldásokat.

Ezek a gyerekek nem betegek, de nagyon könnyen azzá válhatnak

Szülői értekezletekre jár. Mit mond azoknak a szülőknek, akik gyermekét esetleg bántotta egy ADHD-s társuk?

Azt, hogy ezek a gyerekek nem betegek, de nagyon könnyen azzá válhatnak. Pszichés elváltozások alakulhatnak ki, a kirekesztettség, megaláztatás miatt megjelenhet a depresszió. Arra szoktam kérni őket, hogy ne ítélkezzenek. Mielőtt véleményt alkotnak, tudjanak arról, hogy ezek a gyerekek okosak, viselkedésük pedig kezelhető, csak megfelelő toleranciára, nagyobb, koncentráltabb figyelemre, és egyértelmű kommunikációra van szükségük. Érdekes egyébként, hogy a kortársak sokkal elfogadóbbak, mint a szüleik. A gyerekek megtanulják kezelni egymást, egy sértett apuka, anyuka viszont képes kirekeszteni az ADHD-s gyermeket, sőt a szüleit is. Őket soha nem hívják meg a szülinapi zsúrra, nem hívják át játszani hétvégén vagy a nyári szünetben, vagy táborba, vagy osztálykirándulásra.

Tévútra kerülhet, ha nem segítünk

A szakemberek szerint azért is fontos ennek a jelenségnek a megismerése, mert a veszély, az elkallódás esélye nem elhanyagolható. A kamaszokban egyébként is tombolnak a hormonok. Ha mellette még önbizalomhiánnyal, meg nem értéssel, el nem fogadással él nap, mint nap, akkor nagy eséllyel kerülhet tévútra az az ADHD-s, akit otthon nem értenek meg, vagy nem épült ki a bizalom, akit az osztálytársak kirekesztenek. Bekerül egy olyan kortárscsoportba, ahol a drog, a lopás a téma. Ha ott jól teljesít, megdicsérik érte, egy ADHD-s amúgy is nagyon manipulálható és ennek, így együttvéve beláthatatlan következményei lehetnek. Egy neves szakember vizsgálata szerint a bűnelkövetők kb. 60 százaléka kezeletlen ADHD-s.

A bűnelkövetők kb. 60 százaléka kezeletlen ADHD-s.

Hogyan segít az alapítvány?

Nem tétlenkedünk, a megoldásra törekszünk. Nagyon sok új ötletünk és tervünk van, csak azért küzdünk, hogy legyen kellő anyagi forrás, támogatás. Mert az sajnos egyáltalán nincs. Nagyon nehéz értük kampányolni. Igazán szép gyerekek, okosak, szeretnek és szerethetők, életrevalók, és így nincs együttérzés, nincs segítség. Megalkottunk egy mentorprogramot, ami az együttműködésre és a komplexitásra épül. Ha eljön hozzánk egy szülő a gyermekével, elvégezzük a szűrést. A szakmai kollégák javaslatot tesznek a terápiás fejlesztésre. De hiába járnak hozzánk a gyermekek, ha az otthoni környezet, hozzáállás nem változik, és ha az iskolában sincs elfogadó környezet. Ezért is tartjuk fontosnak, hogy a szülők, a testvérek, a nagyszülők vagy bármelyik rokon, aki szorosabb kapcsolatban van a családdal, jöjjön el hozzánk. A pedagógusok megkeresését is szívesen, örömmel fogadjuk. Sőt gyermekorvosok és szakszolgálatok együttműködésére is számítunk. Indítunk egy napközit, egy délutáni foglalkoztatót, azért, hogy amit csak lehet, egy helyen megkapjon a gyermek. Cegléden próbálunk egy minta projektet létrehozni, a mentorprogramot pedig országos szinten szeretnénk kiépíteni.

Az ADHD Magyarország Pálföldi Alapítvány több hazai és nemzetközi partnerrel közösen részt vett az Erasmus+ Helping Hand projektben, amelynek során egy pedagógusoknak, valamint egy szülőknek szóló kézikönyvet állítottak össze. A projekt „ADHD. Kis lépések. Nagy változások.” című zárókonferenciája október 25-én lesz Budapesten, az ott elhangzottakat az érdeklődők felvételről visszatekinthetik majd. Az alapítvány másnap, október 26-án tartja szokásos, éves szakmai konferenciáját „Új utak az ADHD megértéséhez” címmel. Erre még lehet regisztrálni a www.adhd-magyarorszag.com oldalán. Mindkét konferencia helyszíne az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karának épülete.

(fotó: Shutterstock)