Amikor egy kismama a karján vagy a hátán viszi a kisgyermekét, tehát statikus terheléskor, számtalan problémával kell számolni. De mi történik a szervezettel, ha hirtelen mozdulatokat végez a szülő, például súlyos szatyrokat cipel?

– Ennek hatására más problémák is adódhatnak. Már attól kialakulhatnak izom-egyensúlybeli eltolódások, és funkciózavarok, hogy a kismama folyamatosan a karjában tartja a gyermeket, a hirtelen mozdulatok pedig egyéb sérülésekhez vezethetnek. Sajnos még az erősebb törzsizmok mellett is jelentkezhetnek panaszok egy nehezebb tárgy nem megfelelő módon való megemelése következtében, akiknél pedig gyengébbek a mély, stabilizáló izmok, ott könnyebb ilyen módon megsérülni.

Milyen fájdalmat érezhet ilyenkor a szülő?

– A fájdalom sokféle lehet, éles, tompa, húzó, égő, lüktető, valamint lehet lokális, könnyen behatárolható, vagy érinthet távolabbi testrészt is, lehet kisugárzó is. A fájdalom diagnosztizálása még szakmai szemmel sem mindig egyértelmű, mi, gyógytornászok is sok tesztet elvégzünk a pácienssel, hogy meg tudjuk határozni a fájdalom eredetének valószínű okát. Ilyen emeléses ‘balesetekben’ gyakran a porckorong kitüremkedése, becsípődése okozza a problémát, mely mozgáskorlátozottságban, erős fájdalomban és egyéb tünetekben nyilvánulhat meg.

Létezik valamifajta tipp vagy trükk, miként emeljen jól a szülő, hogy kímélje magát valamennyire?

– Persze, ezt szoktuk is tanítani. Az egyik ilyen lehetőség, hogy az emelendő dolog a lehető legközelebb legyen a hashoz. Ne emeljük oda, hanem mi guggoljunk le, miközben figyeljünk arra, hogy a derék egyenes maradjon. A hasat behúzzuk, a feneket összeszorítjuk, így a mély, belső izomfűzőt bekapcsoljuk, ami stabilizálja a csigolyákat. Ezzel kicsit védjük a porckorongot és az ízületeket is.

Valljuk be, ezt egy bevásárló szatyor megemelésénél nehezen lehet kivitelezni.

– Én őszintén csak ajánlani tudom mindenkinek a húzós táskákat, ismertebb nevükön a „banyatankokat”, mert a szatyornál valóban nehezen tudjuk megtenni ezeket a mozdulatokat, és tényleg sokat árthatunk magunknak. Nyugaton épp emiatt is nagyon elterjedt a „banyatank”, amely nagyon praktikus. Persze annak emelésére is oda kell figyelni. De ha mégis szatyor mellett dönt a szülő, akkor arra ügyeljen, hogy egyenletesen ossza el a táskákban a súlyokat.

Az állandó vagy hirtelen mozdulatokon kívül még egy problémával szembe kell néha néznie az édesanyának, mégpedig a friss műtéti sebbel. Ebben az esetben hogyan érdemes emelni a gyermeket, esetleg a bevásárlótáskákat?

– Ami a legajánlottabb, hogy a kötőszöveti gyógyulási időben, ami 6 hét, ne igazán emelgessen az anyuka. A seb hegesedését is nehezíti az emelés. A szervezetben van egy gyulladás, szétvágtak egy izmot, ez jobb, ha nincs túlterhelve. De ha mégsincs más opció, haskötőt szoktak felírni a kismamának, az valóban tud segíteni valamennyit. Ez gyakorlatilag olyan, mint egy külső segédeszköz, egy ‘plusz izom’, amit egyéb hasi műtétek után is használnak. De itt is jól működik a behúzott has és fenék módszer, ha már mindenképp emelnie kell.

Ha fellépett a probléma, mikor érdemes gyógytornászhoz, és mikor szakemberhez fordulni?

– Ha a társadalombiztosítás alapú ellátást nézzük, akkor először a körzeti orvoshoz kell elmenni, aki beutalja a pácienst reumatológiára, és a szakorvos küldi tovább gyógytornászhoz. De természetesen a páciens választhat másik utat is, vannak magánrendelések is, ahol első lépésként felállítanak egy egyedi diagnózist, és az egész terápia személyre szabott. A célzott mozgásterápiának köszönhetően a fájdalomcsillapítókkal ellentétben nemcsak a tünetet, hanem a kiváltó okot is kezelni tudjuk. Pácienseink többsége így már par alkalom után jobban érzi magát és a többség 10-15 alkalom után minőségi javulást észlelhet a mozgásában, a terhelhetőségében.

Már kismama korban ajánlott megelőző gyakorlatokat végezni?

– A tornát mindig időben el kell kezdeni, mert a legfontosabb az erős törzsizom. Így tehát már elkezdhető kismama korban, vagy előtte is.

(fotó: shutterstock)

mozgásmozgásszervigyógytorna