csalad.hu - A megtagadástól a világhírig – emlékezzünk az anyák megmentőjére
CSALAD.HUAhol otthon vagy!
A megtagadástól a világhírig – emlékezzünk az anyák megmentőjére
csalad.hu, fotó: Fortepan
2019. júl. 2. 12:01
Életmód
„Semmelweis Ignác a gyermekágyi láz okának kutatásában és annak megelőzésében találta meg a maga igazságát, amelyért élt és halt” – írták róla méltatói. A magyar orvostudomány egyik legnagyobb alakja 201 éve, 1818. július 1-jén született.

Az a szokatlan, hogy mennyi homály leplezi már életében, aztán halálában, majd halála után is, több mint egy évszázadon át” – írja tudományos életrajzában Benedek Elek Semmelweis Ignácról. A gyermekágyi láz kóroktanának megalapozója nevét ma már a szülőházában berendezett múzeumon kívül a budapesti orvostudományi egyetem is viseli, születésnapja a magyar egészségügy napja. 2013-ban az UNESCO a világemlékezet részévé nyilvánította gyermekágyi lázzal kapcsolatos felfedezéseinek 1847 és 1861 között nyomtatott formában megjelent dokumentumait. Ám hosszú volt az út idáig.

„Semmelweis számára más volt megírva, mint a békés polgári boldogulás. Nem tudott szótlanul elmenni a közismert tömeges halálesetek mellett úgy, mint ünnepelt bécsi professzorai. Józan esze, született éleslátása és becsületessége arra predesztinálta, hogy a gyermekágyi lázzal kapcsolatos nagyszámú haláleset járványtani mechanizmusát addig elemezze, amíg meg nem érti” – erről beszélt Dr. Losonczy György, a Pulmonológiai Klinika volt igazgatója 2017-ben, a Semmelweis-napon tartott ünnepi beszédében. Felidézte, hogy a szakma vezető képviselői Semmelweis Ignácot minden lehetséges eszközzel elszigetelték. „Megtörtént, ami általános, hogy a középszerűek lehúzzák az egyetlen náluk sokkal jobbat”. Semmelweis Ignácot felfedezései mégis örök időkre az egyetemes orvostörténet tíz legnagyobb alakjainak egyikévé tették- fogalmazott az MTA doktora.

Semmelweis Ignác nem volt elmebeteg, csak szenvedélyesen ragaszkodott az igazságához.

A 47 éves Semmelweist 1865. augusztus 13-án a döblingi elmegyógyintézetben brutális kegyetlenséggel agyonverték ápolói. Haláláról egy egymondatos hír jelent meg a magyarországi lapokban, utána évtizedekig nem esett szó róla. (…) Pedig Semmelweis Ignác nem volt elmebeteg, csak szenvedélyesen ragaszkodott az igazságához. Kellemetlen ember volt, hiszen az orvostársadalom számára kellemetlen tanokat hirdetett. Családja és kollégái elárulták, utódaik pedig még több mint száz évig titkolták élete és halála valódi történetét. (Egy igazi hős – Nyáry Krisztián előadása Semmelweis Ignácról)

„Felismerése igazának biztos tudatában 1847-től Semmelweis makacs kitartással próbálta ismereteit közkinccsé tenni, és a szülészeti gyakorlatot megváltoztatni, a szerencsétlen anyák halálozásának megelőzése érdekében” - fogalmazott a II. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika igazgatója a 2016-os Semmelweis-nap díszünnepségén tartott beszédében.

„Egyesek úgy vélték, a magas halandóság oka abban áll, hogy olyan sanyarú körülmények között élő hajadon lányokról van szó, akik terhességük alatt kenyérkereset végett nehéz munkát végeztek, nyomorúságban és szükségben, nyomasztó lelkiállapotban éltek, talán még vetélést kiváltó szereket is alkalmaztak stb.” (Semmelweis Ignác: A gyermekágyi láz kóroktana)

Dr. Ács Nándor sorra vette azt is, mi játszhatott szerepet Semmelweis tanainak elutasításában. Szerinte ehhez hozzájárult, hogy elméletét meglehetős vehemenciával próbálta terjeszteni. Az általa előírt higiénés kézmosás akkortájt végtelennek tűnő ötperces procedúra volt, könyve a kortársak számára ijesztő, több mint 500 oldalas kötetben jelent meg.

Semmelweis visszhangtalanul maradt könyvének megjelenése után egy évtizeddel Louis Pasteur felfedezte a bakteriális kórokozókat, és ezzel igazolta a magyar orvos elméletének helyességét. Később a kézfertőtlenítés szerepét is kísérletek igazolták. Néhány év múlva külföldön az anyák megmentőjének kezdték nevezni Semmelweist. Újabb évek elteltével már a hazájában is. 1992 óta pedig minden év július 1-je az egészségügy napja Magyarországon.

(képek: Fortepan

1909. Magyarország, Budapest V. Erzsébet tér, Semmelweis Ignác szobra (Stróbl Alajos, 1906.), háttérben a Nemzeti Szalon.

SOTE (ma Semmelweis Egyetem) II. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika. Anya gyermekével, Ligeti Erika szobra, 1975.)