A Magyarországon élő állatokra is hat a klímaváltozás

Ez például a különböző fecskefajok – a parti-, a molnár- és a füstifecske – esetében aggasztó, mivel ha nincs elég fecske, túlzottan elszaporodhatnak a szúnyogok és egyéb vérszívó rovarok, ami nemcsak kényelmetlenséget, hanem közegészségügyi problémát is jelenthet – mondta a Magyar Nemzetnek a szakember.

Egyre kevesebb a fecske és a méh

– Az ember és a fecskék között kialakult évezredes jó kapcsolat ma már egyre kevésbé él. Régebben az eresz alatti fecskefészkeket áldásnak tartották, ma meg előfordul, hogy leverik a fészket, hogy a fecskék ne potyogtassák össze az eresz, illetve a fészek alatti területet. Pedig lenne megoldás, a fészek alá tett „polccal”, úgynevezett fecskefészek-pelenka elhelyezésével – ismertette Hanga Zoltán, aki az egyik legaggasztóbb jelenségként a növénybeporzó rovarok, mindenekelőtt a méhek számának aggasztó csökkenését említette.

De van jó hír is

Ellentétes folyamatoknak is tanúi lehetünk, mivel több, Magyarország területéről korábban eltűnt állatfaj újból megjelent. – Az aranysakál, vagy népies nevén nádi farkas az elmúlt bő két évtizedben hazánk déli határai felől fokozatosan észak felé – elsősorban a folyók vonala mentén – haladva újra benépesítette egykori élőhelyei jelentős részét. Talán vissza fog térni a fakókeselyű is. Ez a faj nagyjából a XX. század közepén tűnt el hazánkból, és a környező országokban is megritkult. Az elmúlt időszakban viszont a balkáni-adriai, mindenekelőtt a horvátországi állomány erősödött annyira, hogy onnan kiindulva szóba jöhet az egykori élőhelyek egy részének visszahódítása.

Katasztrófa küszöbén

Az említett hazai kedvező folyamatok mellett világszerte egyre nagyobb méreteket ölt a fajkihalás.

– Egyenes úton haladunk a ma ismert civilizáció eltűnéséhez. Az emberi tevékenység nyomán a környezetrombolás, a klímaváltozás és a fajkihalás (utóbbi legalább háromszor gyorsabb ütemben történik, mint amit a klímaváltozás indokolna) külön-külön is olyan problémát jelent, ami katasztrófába torkollhat, ha az emberiség nem lép azonnal – jelentette ki Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője.

– A kutatók mellett egyre több olyan ismert személyiség is felhívta a figyelmet a bajra, mint David Attenborough, ám lényegi cselekvésre nem szánták el magukat a bolygó döntéshozói – mutatott rá a szóvivő.

(fotó: Shutterstock)