Egy gyereknek joga van szeretve lenni

– Gyereket vállalni és nevelni elsődlegesen a szülők feladata, de ha ez sérül, akkor lépnek be a közösségek támaszként. A felelősség átvállalása már csak akkor történik meg, amikor valami baj van, amikor külső segítségre van szükség – fogalmazott Novák Katalin.

– Nem azért vannak jogaink, mert az ENSZ vagy a magyar alkotmány listába szedte azt, nem ezt a listát kell megtanítani a gyerekeknek, hanem olyan életet biztosítani, ahol ezek beleivódnak a gyerekek életébe – véli Dr. Koltay András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora.

– Egy gyereknek joga van szeretve lenni, és jól szeretve lenni. Emellett jogában áll a családi ebédeken részt venni, ahol meg tudja tapasztalni, hogy egy családi egység tagja – véli Beszterczey András, a Református Egyház Szeretetszolgálati Irodájának vezetője.

– A családhoz való jog azt jelenti, hogy egy gyereknek legyen apukája és anyukája is, mind a két szülőre szüksége van. Az egyetlen különbség az esetükben a nem elvált szülők gyermekeihez képest, hogy az egyszülős gyerekek sokat küzdenek azért, hogy mind a két szülő az életük része maradjon – fogalmazott Nagy Anna, az Egyedülálló Szülők Klubja Alapítvány kuratóriumi elnöke.

A jogot a családi asztal mellett betartjuk

– Amikor az Alkotmánybíróság előtt ügyvédként dolgoztam, néha kénytelen voltam családjogokkal foglalkozni. Megdöbbentő volt a számomra, amikor két ember egy gyerek felett vitatkozott. Egy jogász számára az egyik legnagyobb kudarcélmény, amikor ezt kell látnia, és ebben a jog adta eszközökkel igyekszik segíteni – mondta Dr. Sulyok Tamás.

Az Alkotmánybíróság elnöke hangsúlyozta: a jog mindig fontos, de arról az alapigazságról nem feledkezhetünk meg, hogy ezt a jogot alapvetően betartjuk a családi asztal mellett. A jogra nincs szükség akkor, ha jó családi légkörben nő fel a gyerek. Akkor van szükség a jogok betartatására, ha ebben probléma adódik.

– A gyerekeknek joga van családban élni. Meggyőződésem, hogy egy gyereknek joga van ahhoz, hogy legyen anyja és apja, és szerető családban nőjön fel. Nem emelhetjük ki a gyereket a környezetéből – amikor gyerekszegénységről beszélünk, ott a család szegény. A családon keresztül lehet a gyerekeket elérni, megszólítani, segíteni. Alapvetően nem a pénzről van szó, de természetesen sokat segít, hogy a problémák megoldódjanak, és hosszú távon hozzásegíti a családot ahhoz, hogy a gyerekek biztonságban nőhessenek fel – fogalmazott Novák Katalin.

Virtuális veszélyek

– Amikor a most 4 és fél éves Bíborka kislányom óvodába ment, megkértem a szülőket és az óvónőket, hogy az általuk közzétett fotókon a lányom arca ne legyen látható. Tudatosan döntöttünk úgy a férjemmel, hogy a kislányunkat nem szeretnénk megmutatni a médiumoknak, mert ő még nem tudja eldönteni, hogy ezt szeretné-e – mondta Miklósa Erika Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas operaénekes. Hozzátette: így megadjuk neki azt a jogot, hogy később eldöntse, szeretne-e szerepelni. Ilyen szempontból nem tudom elválasztani a művész létemet az anyai civil szerepemtől, tudatosan figyelnem kell arra, hogy a jogokat tiszteletben tartsam. Ráadásul mivel a kislányomat örökbe fogadtuk, az ő biológiai édesanyjának jogait is tiszteletben tartjuk ezzel.

– Nagyon fontos tudni, hogy kivel nézünk szembe a virtuális térben – figyelmeztetett Koltay András. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora elmondta, hogy ma már nemcsak a gyerekek fotóival élhetnek vissza az interneten idegenek, hanem a szolgáltatók is követik és gyűjtik a gyerekek adatait kiskoruktól kezdve. Mindez pedig közéleti és magánszférát érintő veszélyt is jelent: olyan módon alakítja át a társas együttélést, a kommunikációt, a társasági inertakciókat, az agyműködést, a kéz működését, aminek a hosszú távú következményeit még nem is ismerjük.

Éppen ezért Koltay András azt javasolja a szülőknek, hogy semmilyen adatot ne osszanak meg a gyerekeikről, a legbiztonságosabb szerinte, ha a kicsiket megóvjuk ettől, és a digitális lábnyomuk addig nem nő, amíg ők maguk erről nem döntenek.

A gyermekek védelme

– Az egyház is sok-sok nagycsaládnak segít, ugyanis az a dolga, hogy ha a család törik, hasad, akkor ott legyen, és támogatást nyújtson – mondta Beszterczey András. Éppen ezért a református egyháznak gyermekvédelmi szakellátása is van, ami a már sérült családoknak és olyan gyerekeknek segít, akiket sajnos ki kellett emelni a családjából. Annak örülnék, ha minél kevesebb gondozottunk lenne, minél kisebb szükség lenne erre a segítségre – fogalmazott a Református Egyház Szeretetszolgálati Irodájának vezetője.

Novák Katalin elmondta, hogy éppen a gyermekvédelmi stratégia kialakításán dolgoznak, amely terveik szerint jövő tavaszra készül el, és amely többek között kiterjed majd a digitális veszélyekre is. Emellett igyekeznek fejleszteni az örökbefogadás és a nevelőszülői hálózat működését is.