Mi az a legfontosabb szó, amit egy bulizni induló fiatalnak használnia kell?

– A nem. Fontos, hogy legyen bátor, és tudja: nem ciki nemet mondani, ha például droggal kínálják.

A Családbarát Ország Nonprofit Közhasznú Kft. többféle módon segíti a bajba került fiatalokat.

– A kríziskezelő szolgálatokat kifejezetten azért működtetjük, hogy ha valakinek nehézséget okoz személyesen felvállalni a problémáját, akkor is merjen segítséget kérni. A Kapcsolj egyből! projektünk szlogenje az, hogy Kézenfekvő a segítség. Ez az elnevezés is arra utal, hogy a krízistelefonszámokat bármikor fel lehet hívni a kézben elférő telefonnal. Az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat célja, hogy segítséget nyújtson a kapcsolati erőszak, a gyermekbántalmazás, a prostitúció- és emberkereskedelem áldozatainak, szükség esetén gondoskodjon az áldozatok elhelyezéséről. További partnerszervezeteink pedig a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége és az Ifjúságért Mentálhigiénés Szövetség.

Hozzájuk kik fordulhatnak?

– Leginkább olyan fiatalok, akiknek valamilyen azonnali segítséget igénylő problémájuk van. A droghasználat esetében ők kiemelten veszélyeztetett célcsoportot alkotnak. Nemcsak a szer elhagyása okoz nehézséget, hanem a kábítószerezés miatt kialakult magány, pánik, depresszió, vagy akár az öngyilkosság gondolata miatt is szükség lehet külső megoldásra, tanácsra.

Szakemberek várják a bajba jutottak hívását?

– A lelki segély szolgálatoknál olyan önkéntesek ülnek a telefonok mögött, akik egy nagyon komoly, 100 órás képzésen és több hónapos hospitáláson vettek részt. Ők az első, akut krízist próbálják elhárítani úgy, hogy megmutatják a helyes utat.

Ezt hogy kell elképzelni? Mit tudnak tanácsolni például egy olyan szerhasználónak, akinek hiányzik a következő adag, de az eszével tudja, hogy nemet kell mondani?

– Egy függőnél nem akaratlagos döntésről, hanem szükségszerű igényről beszélünk. Jó esetben akkor kér segítséget, amikor maga is belátja, hogy mélyebbre már nem akar kerülni. Ha a segítségkérés a krízis telefonvonalon keresztül érkezik, akkor megerősítik ebben a döntésében és megadják, hová fordulhat konkrét ellátásért. Egy szerhasználóval egyébként akkor lehet és érdemes foglalkozni, ha azt ő maga is akarja. Ettől függetlenül a kétségbeesett szülők is hívhatják a lelki segély vonalat.

Mi jellemzi a droghasználatot, mikor kezdődik a veszélyeztetett életkor?

A 16-24 évesek egyharmada kipróbált már valamilyen drogot.

– Egyre lejjebb tolódik az első kipróbálás ideje. A most is hatályban lévő Nemzeti Drogellenes Stratégiához 2013-ban készítettünk kutatást. Abból kiderül, hogy akad, aki már 13 éves korában megismerkedett valamilyen szerrel. Azt nem mondom, hogy ez az átlagos, de azt sem, hogy ritka. A 16-24 évesek egyharmada viszont biztosan kipróbált már valamilyen drogot.

Nagyon megoszlanak a vélemények: a drogliberalizáció mellett érvelők szerint van, amit lehet használni, nincs károsabb hatása, mint egy-két pohár sörnek, mások ezt határozottan elutasítják. Ön melyik álláspontot képviseli?

– A teljes elutasítást. Nincs olyan, hogy könnyűdrog. Csak drog van. Nem igaz az, hogy a marihuána, egy füves cigi jó stresszoldó, és nem lehet rászokni. Rendszeres használata a veszélyesebb szerek felé sodorja a fiatalt. És akkor még nem is beszéltünk az új, dizájner drogokról. Ezeket kémiai laborokban tákolják össze, a hatásukat a fogyasztó, sőt, a díler, de még a készítője sem tudja. Itt tulajdonképpen emberkísérletek folynak, hiszen ha egy anyag tiltólistára kerül, kisebb vegyészkedéssel, annak minden veszélyével, újabbat állítanak elő. De tovább megyek. Ezek az anyagok, illetve azok hatása emberspecifikus is. Volt egy eset vidéken, ahol egy buliban többen fogyasztottak egy bizonyos dizájner drogot. Volt, aki rosszul lett tőle, két fiatal viszont a helyszínen meghalt. Kiderült, hogy ők testépítők voltak, és a szokásos kiegészítő szereket szedték. Ezek kölcsönhatásba léptek a droggal, ami azonnali szívmegállást okozott. De ilyen tragédiák nélkül is visszafordíthatatlan folyamatokat indítanak el, CT-felvételek bizonyítják, hogy a dizájner drogok például pár használat után eltüntetik az agyból az örömért felelős területet.

A kutatás kitér arra is, hogy miért nyúlnak szerhez a fiatalok?

Amit a szülő tehet az az, hogy megtanítja a gyermekét nemet mondani

– Nem könnyű ellenállni, az újdonság, a kipróbálás izgalma vonzó. Amikor a döntést meg kell hozni, akkor egyedül van, akkor nincs ott a szülő, nincs ott a tanár, de az sem biztos, hogy ott van egy józan barát. Amit a szülő tehet az az, hogy megtanítja a gyermekét nemet mondani, és elmagyarázza, hogy a szerhasználatnak milyen hatásai lehetnek. A stratégiában is van egy olyan rész, amelyben kezdeményezzük, hogy erősítsük fel a drogot elutasítók hangját. Azt kell bemutatni, hogy lehet szerek nélkül is bulizni, mulatni, szórakozni. Ebben nagy feladatuk van az iskoláknak is, jó és profi előadásokkal kell minden oldalról körbejárni a veszélyeket.

Milyen jelekre kell felfigyelni ahhoz, hogy még időben kiszűrjék a családok, ha baj van?

– Ha egyszer-egyszer kipróbálja a fiatal, akkor külső jeleket nem mutat. Ám amennyiben megváltozik a viselkedése, egy zárkózottabb gyerek pörgős, furcsán nyílt lesz, arra érdemes odafigyelni. És fordítva: a magány, a bezárkózás, a barátok elvesztése is intő jel lehet.

Egy kamasz szerhasználat nélkül is produkál furcsaságokat…

– Persze, ez így van. Én óvnék mindenkit az oktalan gyanakvástól. Ezért is fontos a jó szülő-gyerek kapcsolat. A folyamatos kommunikáció, beszélgetés, a kölcsönös bizalom sokat segíthet. Egy ilyen légkörben könnyebb kiszúrni a megváltozott viselkedést, de az is lehet, hogy a gyerek őszintén elmondja, mit tett.

Ha gyanakszik a szülő, de a gyerek tagad, mit lehet tenni?

– Ebben az esetben érdemes szakembert felkeresni.

Ki a szakember?

– Segíthetnek a nevelési tanácsadók, de sok olyan civil szervezet létezik, amelyek foglalkoznak prevenciós programokkal, vagy akár már a rehabilitáció után, a felépülésben lévő fiatallal. De a legfontosabb és a legjobb stratégia a megelőzés.