Fáradtság, fejfájás, ingerlékenység, koncentrációs zavar, izzadás – ha ilyen tünetekkel ébredünk annak ellenére, hogy elég időt töltöttünk alvással, annak hátterében éjszakai légzéskimaradás is állhat – figyelmeztet Dr. Molnár Viktória. Mindenképpen vizsgáltassuk ki magunkat, ha horkolunk - tanácsolta a Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika tanársegédje.


Ha alváskor a felső légutak ellazulnak, az átáramló levegő akadályba ütközve hangot adhat ki, ez a horkolás. A horkolás egy része csak zavaró lehet, más panaszokat nem okoz. Ha viszont hangos horkantások is kísérik az alvást, az igen veszélyes lehet.

Amikor elzáródnak a légutak

Az obstruktív alvási apnoé szindrómánál egy időre elzáródnak a felső légutak, aminek következtében az alvó ember akár 10 másodpercnél több ideig nem jut levegőhöz. Ez a folyamat egy éjszakán akár százszor is megismétlődhet, megakadályozva ezzel a mély alvás kialakulását – magyarázta Dr. Molnár Viktória.

Az obstruktív alvási apnoé szindrómának komoly szövődményei lehetnek: cukorbetegséget, magas vérnyomást, szívritmuszavarokat, szívinfarktust, stroke-ot, de akár szexuális zavarokat és demenciát is okozhat. Emellett az alvási apnoéban szenvedők 2-3-szor annyi közlekedési balesetet is okoznak, mint egészséges társaik – figyelmeztetett a tanársegéd.


A 40-50 éves férfiakat érinti főleg

Körülbelül a magyarok 10-30 százaléka horkol, ebből 5 százalék szenved közép súlyos vagy súlyos obstruktív alvási apnoéban, mely gyakorisága férfiaknál 4, nőknél 2 százalék. A horkolás minden életkorban előfordulhat, de a 40-50 körüli férfiaknál gyakoribb, ami hormonális, a testsúlyban bekövetkező változásokkal, anatómiai eltérésekkel, dohányzással, alkoholfogyasztással függ össze.

Orvosi vizsgálat

Ha az orvosi vizsgálatoknál felmerül az alvás közbeni légzéskimaradás gyanúja, a beteg kap egy műszert, amivel otthon, saját megszokott környezetében tudják vizsgálni a szervezet alvás alatti működését, illetve annak kóros eltéréseit, amit aztán kiértékelnek, megállapítva, hogy milyen súlyosságú légzéskimaradásról van szó – magyarázta a szakember. A vizsgálat ezután az alváslaborban folytatódik, ahol az előbbi szűrővizsgálathoz képest jóval több paraméter figyelhetnek meg az orvosok, így részletesebb képet kapnak a problémáról. Az altatásos endoszkópos vizsgálatnál pedig az orron keresztül levezetett endoszkóppal megnézik, hogy a légutak mely része felelős a horkolásért.

A horkolás kezelésére több lehetőség is van

Egyszerű horkolásnál többféle kezelés is lehetséges: ha a horkolás a túlsúllyal függ össze, akkor mértéke a fogyással párhuzamosan jellemzően csökken. Léteznek különböző eszközös terápiák is, ilyen lágyszájpad-előemelő és az állkapocs-előemelő eszköz, és a panaszok műtéti megoldással is eredményesen kezelhetők. Obstruktív alvási apnoénál a műtét kevésbé hatékony, itt a leghatékonyabb az ún. pozitív nyomású légsínterápia. Ezzel a lélegeztetőgéphez hasonló készülékkel megszüntethetők az elzáródások.