A meglévő gazdasági tevékenység alatt álló erdőkből kiválasztanak területeket és "elindítják" azokat olyan irányba, hogy jobban hasonlítsanak az idős, őserdő jellegű állományokra - mondta Aszalós Réka erdőökológus, az Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársa.

Mint mondta, a visszavadítás során a fafajok sokféleségét, az erdő szerkezetének változatosságát állítják vissza, amelyre már bevált technikáik vannak. Egy természetes erdőben nagyon sokféle átmérőjű fa van, nem úgy, mint egy gazdasági erdőben. Így a projekt során a fajták sokszínűségének visszaállítása mellett arra is törekszenek, hogy a fák kora változatos legyen és jelenjenek meg a holt fák is.

Mint hozzátette, sokan nem gondolnák, de a lábon álló holt fák, a kidőlt törzsek fontos élőhelyek számos faj számára. A harkályok azonnal megtalálják a holtfákat és odúkat készítenek, az összes odúlakú lény ezekhez kötődik, be tudnak költözni ezekbe.

- A természetes erdő és az őserdők úgynevezett hotspotok, megőrző helyei a biodiverzitásnak - magyarázta Aszalós Réka hozzátéve, hogy nagyságrendi különbség lehet a biológiai sokféleség tekintetében egy leegyszerűsített gazdasági erdő és egy természetes erdő között.

Emellett, mint mondta, ezeknek az erdőknek az ellenállóképessége, az immunrendszere is sokkal erősebb. Ezért a klímaváltozás ezeket az erdőket kevésbé érinti. "Minél természetesebb egy erdő, minél jobban hasonlít a fafaj-összetételében, szerkezetében ezekre az idős erdőkre, amelyek már rengetek évszázadot, évezredet túléltek, annál inkább meg tudjuk őrizni ezeket az utókornak - hangsúlyozta az ökológus.

Rámutatott arra is, hogy a klímaváltozás szempontjából nagyon fontos, hogy ezeknek az őserdőknek nagyon magas a szénd-dioxidot megkötő képességük. Kutatók kimutatták, hogy még egy 400 éves erdő is a tárolás mellett folyamatosan köt meg szén-dioxidot. Az ökológus szerint a klímaváltozás szempontjából ugyanakkor nemcsak ezért fontosak az erdők, hanem azért is, mert árnyékolnak.