Nem könnyű eldöntenie a szülőnek, mit tud tenni, ha ő maga már figyel az ökológiai lábnyomára, egyre tudatosabban cselekszik, hogy védje a természetét, de a kisbabája még mit sem ért ebből. A szakértő szerint minél előbb el kell kezdeni a legkisebbeket is ránevelni a környezet védelmére, annak szeretetére. Nincs olyan, hogy valami túl korai lenne. Ugyanis a gyermek azt fogja csinálni, amit otthon lát. S ha azt tapasztalja, hogy a családja apró lépésekkel már tesz a környezetéért, ez fog beleivódni. De természetesen a csecsemők még ebből jóformán semmit nem tapasztalnak. Nem érzik azt, ha újrahasznosítható, mosható pelust kapnak, ahogy nem tudnak a játékaik között sem különbséget tenni. Nem tudják, melyik festékanyaga tartalmaz kemikáliát és melyik nem, vagy csak minimálisat.

"Ami jó a környezetünknek, az jó a szervezetünknek is"

Ellenben az óvodások már önálló tudattal rendelkeznek, megjegyeznek mindent, amit maguk körül tapasztalnak, sőt, sok dologba be is tudja a szülő vonni őket. Antal Alexa szerint a szelektív hulladékgyűjtésre az ovisok nagyon fogékonyak. Ezzel párhuzamosan a környezeti, természeti értékek szeretete is nagyon fontos számukra. Ha a szülő elviszi a gyermeket erdőbe, vízpartra, sokat tud tenni a kicsi fejlődéséért, mert később, amikor már tudatosan beszélgetnek erről, tudja mihez kötni az információkat. Ha pedig elég idős lesz ahhoz, hogy elmagyarázza neki az értékrendjét a környezettudatossággal kapcsolatban, amihez hozzá tartozik a tudatos táplálkozás is, könnyebben meg fogja érteni a gondolatokat.

– Hiszek abban, hogy ami jó a környezetünknek, az jó a szervezetünknek is. Szezonális alapanyagokból álló ételeket próbáljunk adni a családnak, háztáji húsokkal és tojásokkal. Ezzel biztos, hogy jót teszünk nekik, s ha mindezeket piacon vásároljuk kistermelőktől, akkor ez be tud épülni majd a kicsik szokásaiba is, s egyben nagyon jó családi program lehet. És persze az is fontos, hogy a megfelelő étrendhez már korán hozzászokjon a gyermekünk. Húsból például még a hazai, háztájit választva se együnk sokat lehetőség szerint, illetve ne minden nap fogyasszuk. Emellett fontos tudnunk, hogy a húsok között is vannak különbségek, a marhahús előállításának hatalmas a vízigénye, ezért nagy a vízlábnyoma is.

S bár a szakértő szerint nincs fontosabb annál, mit tapasztal a gyermek otthon, nagyon hangsúlyos az is, mit tud átvenni attól a közösségtől, ahova kerül.

– Ideális esetben az otthon tanultak és a közösségben látottak támogatják, erősítik egymást. Ma már ökoiskolai hálózat működik Magyarországon, nagyon sok jó kezdeményezés indult az általános iskolákban. Sőt, vannak olyan óvodák is, ahol a kicsikkel megtermelik a kis konyhakertben az ebédek alapanyagát. Középiskolai szinten pedig kötelező óraszámban kell önkénteskedni, s abban szakad kezet kap a diák, hogy milyen szervezetnél tölti a kötelező gyakorlatát. Ennek is köszönhetően a középiskolás korosztály már túl van azon, hogy ezt csak tanulja. Itt van például a 16 éves svéd Greta Thunberg története, ami a legjobb példa tud lenni arra, hogy ha valakinek ez fontos, a saját környezetében ő maga is lehet nagykövet, hallathatja a hangját és alakíthatja a körülötte élők szemléletét.

Trükkök a mindennapokra

Ám ha valaki egy kicsit visszahúzódóbb, mint Greta, de mégis szeretne tenni a környezetéért, íme 5 egyszerű tipp arra, hogyan teheti ezt meg:

  • A tudatosság megteremtése: nagyon fontos mindenkinek tudnia, mennyi erőforrást használ fel nap mint nap, s ezzel milyen káros hatásokat vált ki a környezetében. Ha ez megvan, már könnyebben el tudja dönteni, mivel utazzon, milyen háztartási gépeket használjon, vagy mivel hűtse-fűtse a lakását.
  • Kevesebb autó, több séta: egyszerű és egészséges módja a környezet megóvásának. Ahova teheti az ember, menjen el gyalog, biciklivel vagy rollerrel, hosszabb távra pedig olyan tömegközlekedési eszközzel, ami nem szennyezi a környezetet.
  • Energia- és víztakarékos gépek a háztartásban: egy A+ vagy A++ jelzéssel ellátott háztartási gép, vagy víztakarékos mosó- és mosogatógép igaz, hogy egy kicsit drágább, de rövid időn belül megtérül az ára, és még a környezetet is kímélni lehet vele.
  • Ültessünk fát!: talán nem is kell felsorolni a fák jótékony hatását, hiszen mindenki tisztában van vele. Oxigént termelnek, tisztítják a levegőt, megakadályozzák a talajeróziót, madárcsaládok lakhatnak rajta, árnyékot adnak a meleg napokra, s ha még mindezt fokozni akarjuk, egy jó fa megválasztásával még gyümölcs is kerülhet az asztalra.
  • Használjunk kevesebb vizet: az édesvíz a Föld legnagyobb kincse. Bár hazánk szerencsés helyzetben van, mert szinte kiapadhatatlan ásványvízkészlettel rendelkezünk, de ma a világon több millió ember él tiszta víz, vagy egyáltalán víz nélkül. Számtalan módon tudunk spórolni vele, ami nemcsak a havi számlánknak, hanem az édesvízkészleteinknek is hasznos. Például inkább zuhanyozzunk, mint belehuppanjunk egy nagy kád vízbe. Ha fogat mosunk, zárjuk el a csapot. S ha esetleg észrevesszük, hogy csöpög a csap, javítsuk meg. Kis lépés ez nekünk, de nagy lépés a világ vízkészletének.

S bár sokan ma már tudatosan élnek hazánkban is, az átlagos ökológiai lábnyom itthon sem igazán csökken. A WWF Magyarország Alapítvány 2010-ben és 2016-ban közvélemény-kutatást végzett további tippekről, melynek eredménye itt tekinthető meg: https://wwf.hu/archivum/2016ev/1/kit-erdekel-a-termeszet-es-kornyezetvedelem

6 alapelv mentén...

S végül, íme a környezettudatosság 6 alapelve – az angol nyelvben használt 6R, vagyis Refuse, Reduce, Reuse, Repair, Recycle, Rot mentén:

  1. Tudjunk nemet mondani! - Amire nincs szükség, azt ne vegyük meg
  2. Mindenből kevesebbet! - Csak annyit vegyünk, amire tényleg szükség van
  3. Újrahasznosítás - Amit lehet, használjunk fel újra
  4. Javítsuk meg! - Vigyázzunk a dolgainkra, és javítsuk meg őket ahelyett, hogy újat veszünk. Igyekezzünk a tárgyak élettartamát meghosszabbítani, és eleve ne rövidtávra tervezett dolgokat vásároljunk
  5. Szelektív hulladékgyűjtés! - Gyűjtsük szelektíven, amit csak lehet
  6. Komposztálás – komposztáljuk a lebomlót, ezzel is csökkentve a kukába kerülő hulladék mennyiségét (a statisztikák szerint egy európai ember 1,3 kilogramm hulladékot termel egy nap; hazánkban 379 kilogramm hulladékot termel egy fő egy év alatt)