CSALAD.HUAhol otthon vagy!
Befektetés a jövőbe
Egyre több fiatal kap szívrohamot
Magyar Nemzet
2019. júl. 12. 12:56
Egészségre fel!
A közhiedelemmel ellentétben nemcsak az idősebb korosztály, hanem akár a húszas és harmincas éveikben járó fiatalok is kaphatnak szívrohamot: arányuk az utóbbi évtizedben valamelyest megemelkedett – mondta a Magyar Nemzetnek a kardiológiai intézet főigazgatója. sokan halhatatlannak gondolják magukat, nem veszik elég komolyan a tüneteket – tette hozzá a szakember.

Tudatosabb, egészségesebb életmóddal megelőzhető lenne a szívroham fiatalabb korban is – mondta a Magyar Nemzetnek a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet (GOKI) főigazgatója. Andréka Péter arra reagált, hogy az Amerikai Kardiológusok Kollégiumának friss adatai szerint az elmúlt évtizedben évente két százalékkal nőtt azoknak a száma, akik negyvenéves koruk alatt szívrohamot kaptak. Az amerikai tanulmányhoz 2097 fiatal pácienst vizsgáltak. Kiderült, hogy a negyven év alatti csoportnak több spontán koszorúér-repedése volt, vagyis nem ritka náluk az érfal szakadása.

Andréka Péter szerint pontosan nem ismertek a fiatalkorban bekövetkező szívinfarktusok okai, de a krónikus stressz, az egészségtelen táplálkozás, az élvezeti szerek fokozott használata, a mozgásszegény életmód, a magas vérnyomás és a túlsúllyal összefüggő cukorbetegség mind a hajlamosító tényezők közé tartozik. A kardio­lógus figyelmeztet: a megelőzés fiatalabb korban is ugyanazokból az elemekből áll, mint az idősebb generá­ciónál: táplálkozzunk egészségesen, figyeljünk a só- és kalóriabevitelre, mozogjunk rendszeresen, ne dohányozzunk, mérsékeljük az élvezeti szereket és aludjunk eleget.

– A krónikus stressz a mai világunk része, ezt nem lehet teljes egészében megszüntetni, ám vannak különböző technikák a feldolgozására – jegyezte meg Andréka Péter. Hozzátette: sok esetben ennek a stressznek a számlájára írható a magas vérnyomás is, ezt mindenképp ellenőriztetni kell, és ha igazolódik, akkor gyógyszeres kezelésbe kell kezdeni a szakorvos ajánlásának megfelelően.

– Sokan elhagyják a gyógyszerszedést, amikor enyhülnek a tünetek, de ez jelentős kockázatot jelent – hangsúlyozta a GOKI főigazgatója.

Ha jelentkeznek a szívroham tünetei – vagyis ha a szegycsont mögött hirtelen, éles fájdalom áll be vagy átsugárzik a bal karba, torokba, gyomorszájba, verejtékezés indul –, nem arra kell várni, hogy ezek enyhüljenek, hanem azonnal mentőt hívni. A fájdalom kezdete és a mentőhívás közötti hezitációs idő ugyanis döntő fontosságú: minél gyorsabban sikerül megnyitni az infarktusért felelős ér elzáródását, annál nagyobbak az életben maradás esélyei.

Andréka Péter szerint ez a hezitációs idő a fiatalabbaknál jellemzően hosszabb: sokan halhatatlannak gondolják magukat, nem veszik elég komolyan a tüneteket.

Ugyanakkor ha fiatalok kapnak szívrohamot, akkor várhatóan nagyobb az életben maradás esélye és gyorsabb a felépülés, mert erősebb a szervezetük és jellemzően nincs kísérőbetegségük – mutatott rá a szakorvos. Mint mondta, a kardiológiai intézetben az elzáródott eret ma már katéterterápiás eljárással nyitják meg, világviszonylatban is magas színvonalon, tehát aki bekerül az ellátórendszerbe, az biztonságban van.

„Az idő szívizom!” – szól a kardio­lógusok körében gyakran használt szlogen. Vagyis minél többet várunk a mellkasi fájdalom kezdetétől, annál több szívizmot veszítünk el, ami később például szívelégtelenséghez vezethet. Ráadásul nagyobb eséllyel kap újabb szívrohamot az, aki már egyszer átesett rajta, ezért sem szabad elhagyni a gyógyszereket a tünetek elmúlása után sem.