Sir Michael Barber szerint a felsőoktatási intézményeknek arra kellene ösztönözniük a hallgatóikat, hogy vegyenek részt a vitákban és a véleményüknek nyíltan adjanak hangot.


A szakember szerint fontos lenne, hogy az egyetemek parázs viták helyszínei legyenek, ahol „az igazság keresése nem közhely, hanem napi kihívás”. A hallgatóknak pedig nem kellene egy-egy véleményt feltétel nélkül elfogadniuk, hanem akár azokat megkérdőjelezve vitába kellene szállniuk velük.


Meglátása szerint az, hogy

egy-egy helyzetben kellemetlenül érezzük magunkat, teljesen természetes része a tanulásnak és az igazságkeresésnek. Éppen ezért nem menekülni vagy elrejtőzni kellene előle, hanem az ellenállóképességet kellene megerősíteni, amire kitűnő lehetőséget nyújt a vita.


Magyarországon a Nemzeti Alaptanterv iránymutatása szerint már a középiskolákban, főként a magyar nyelv és irodalom órákon kell tanítani az érvelési technikákat, a szónoki képességeket, a retorikai ismereteket, illetve az érvelő szövegek alkotását és elemzését.


A Nemzeti Alaptanterv meghatározása szerint az érvelés olyan készség, amellyel a hallgatók jobban boldogulhatnak az egyes kommunikációs helyzetekben, érzékenyebbé válhatnak az érvek és cáfolatok megalapozottsága iránt, és maguk is gondosabban támasztják alá állításaikat, ha rendelkeznek megfelelő retorikai ismeretekkel.


A viták segítségével a hallgatók alaposabban megismerhetnek egy-egy problémát vagy témakört a különböző látásmódok és nézőpontok meghallgatásával, miközben felszólalóként az önbizalmuk is nőhet azzal, hogy azt érzik, értékes a véleményük.


A vita tudatos alkalmazásával az iskola segíthet a hallgatóinak a konfliktuskezelés és a saját érzelmeik megismerésében is. A hallgatók emellett megtanulhatják azt is, hogyan tartsák tiszteletben a vitapartnerek véleményét, és arra is rádöbbenhetnek, hogy milyen sok különböző vélemény létezik a világon.