CSALAD.HUAhol otthon vagy!
Befektetés a jövőbe
A stresszes szülőtől is fájhat a csecsemők pocakja?
semmelweis.hu, fotó: Förster Tamás
2019. aug. 14. 13:47
Kisgyermeket nevelünk
Egyes felmérések szerint akár minden harmadik kisbabát érinthet a csecsemőkori krónikus hasfájás. A kólikaként is emlegetett kórkép legtöbbször ártalmatlan, nincs mérhető, kimutatható elváltozás a hátterében, de ha aggasztó tünet jelentkezik, érdemes kizárni az esetleges szervi okokat.

Csecsemőkorban a gyermekek többet sírnak, mint más életkorokban; bizonyos kutatások szerint az első hat hétben teljesen normálisnak tekinthető a napi két óra, de még három hónapos korban is átlagosan napi egy órát sírnak a babák – mondja Cseh Áron, az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika egyetemi adjunktusa. Hozzáteszi: természetesen a csecsemők sok mindentől sírhatnak, hiszen érzéseiket, szükségleteiket így fejezik ki, a kólikás csecsemő azonban nem az éhség, vagy a telt pelenka miatt jelez.

A Semmelweis Egyetem arról ír, hogy a kólika viszonylag egyszerűen, az úgynevezett hármas szabállyal írható le: a csecsemő legalább 3 hete, a hét három vagy több napján, napi több mint 3 órát sírással tölt. A szakorvos szerint , és ennek más oka nem található, kólikával van dolgunk. A csecsemőkori kólika alapvetően a funkcionális kórképek közé sorolható, ami azt jelenti, hogy nincs mérhető, kimutatható szervi elváltozás a hátterében. A probléma egyaránt jelentkezik fiú és leány, anyatejjel és tápszerrel tápláltakban, érett és koraszülött csecsemőkben.

– Ahhoz, hogy kimondhassuk, hogy az ártalmatlan, úgynevezett infantilis kólikával van dolgunk, a tünetek kezdetének és végének mindenképpen három, de legfeljebb öt hónapos kor előttre kell esnie. Ezenkívül a visszatérő és elhúzódó epizódok hátterében ki kell zárni a szervi okokat, valamint nem társulhat melléjük súlyfejlődési nehézség vagy láz.

Cseh Áron arról is beszél, hogy a legújabb kutatások arra jutottak, a terhesség vagy a szoptatás alatti anyai dohányzás szintén fokozott kockázatot jelenthet, a legfontosabb tényező azonban kétséget kizáróan a pszichoszociális vonal, vagyis a csecsemő-anya-apa-család kapcsolatában jelentkező feszültségek.

Számos vizsgálat bizonyította, hogy a fokozott szülői stressz, vagy az anya-gyermek kapcsolatban fennálló konfliktus hozzájárulhat a kólika kialakulásához. Az első gyermekes szülők például gyakrabban számolnak be kólikáról, ami vélhetően az idegeskedés, a kezdeti stressz számlájára írható – teszi hozzá a szakorvos.

Ha kizártuk a szervi okokat, akkor a baba megnyugtatásán kívül más teendő nincs. Első vonalbeli kezelésként a kólikás csecsemők etetését és a szülők nyugtatási technikáját érdemes átgondolni. A többi kezelési technikák (pl. gyógyszerek) rutinszerű alkalmazása nem javasolt kólikában, mert az esetek döntő többségében hatástalannak bizonyulnak.

További részletek a semmelweis.hu-n.