Sok gyermek kezdi háromévesen az óvodát

Nem kérnek sokan felmentést az óvodakötelezettség alól, a pedagógusok és a szülők egyetértenek abban, hogy a mielőbbi kezdés hasznos — számolt be róla a Magyar Nemzet. Az Emmi szerint tíz százalékkal jár most több hároméves óvodába, mint a korhatár leszállítása előtt.

Nem jellemző, hogy a szülők tömegesen kérnének felmentést a jegyzőktől, hogy ne kelljen háromévesen óvodába íratni gyermeküket – állítják a Magyar Nemzet által megkérdezett szakemberek. 2015-től már hároméves kortól kötelező óvodába járni, míg korábban elég volt ötévesen beiratkozni.

Segít a hátrányos helyzetű gyermekeken

A korhatár leszállítása azért fontos, hogy mielőbb megkezdődhessen a hátrányos helyzetű gyermekek szociális és kulturális hiányosságainak pótlása, és iskolakezdésre csökkenhessenek a diákok közötti óriási különbségek, a rászoruló családok számára pedig óriási segítség az is, hogy a gyermek ingyen étkezhet az óvodában.

A társadalmi különbségek és az esélyegyenlőtlenség csökkentésének első intézményesített lépcsőfoka az óvodáztatás, hisz 3-7 éves kor között fejlődnek jelentősen azok a kompetenciák, amelyek előkészítik az iskolaérettséget, a gyermekek szocializációját és komplex személyiségfejlődését megalapozzák. A társas kapcsolatok fontossága a megfelelő érzelmi légkör, a szociális környezet a későbbi fejlődés szempontjából is meghatározó – hangsúlyozta Bíró Gyula, a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MÓE) szóvivője, a Gál Ferenc Főiskola szarvasi gyakorló intézményének vezetője, aki szerint a korábbi kezdésnek köszönhetően időben észlelhető, ha egy gyermek valamely területen „lemaradást” mutat, támogatástfejlesztést igényel vagy épp valamely képességterületen tehetségígéret.

Mint elmondta, az óvodakötelezettség korhatárának leszállításával általánosságban egyetért az intézményvezetők, az óvodapedagógusok és a szülők nagy többsége is, az emelkedő gyermeklétszám pedig az intézkedés eredményességét mutatja.

A későbbi kudarcok is mérsékelhetőek

Vizsgálatok bizonyítják, hogy a gyermekek későbbi iskolai előmenetelének kudarcai mérsékelhetőek a minél korábbi óvodáztatással. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) egy 2014-es köznevelés-fejlesztési stratégiája szerint a három-ötéves gyermekek közül országosan 88 százalék, a roma gyermekek közül 42 százalék járt óvodába. Vagyis a hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű családok gyermekei nagyobb valószínűséggel maradtak otthon, miközben éppen nekik van a legnagyobb szükségük a mielőbbi kezdésre – fogalmazott Bíró Gyula.

Az Emmi szerint a hároméves kori óvodakezdés nemcsak a hátrányok és tehetségek felismerését teszi lehetővé, de a korai iskolaelhagyás mértékét is csökkentheti. A szaktárca a lap kérdésére közölte: az intézkedés hatékonyságát leghamarabb a 2015 szeptemberében óvodai nevelésbe kerülő gyermekek 12. életévében (vagyis 2024 körül) lehet majd mérni. Szerintük az akkori 6. osztályos kompetenciamérés tudja majd megmutatni, hogy következett-e be már változás.

Kiemelték azt is, hogy a gyermeklétszám növekedett a jogszabályváltozás hatására: míg 2010-ben a hároméves gyermekek 74,1 százalékát helyezték el óvodában, arányuk a 2017/2018-as nevelési évben tíz százalékkal, 84,4 százalékra nőtt. A négyévesek óvodai részvétele ugyanebben az időszakban 92,9 százalékról 95,1 százalékra emelkedett.

(Magyar Nemzet)