2019-08-01 08:00:00 Tony Curtis személyes tárgyai - kiállítás Mátészalkán

Télen nehezebb lenne a gondolkodás?

Nyáron és kora ősszel különösen jó az agy teljesítőképessége. Télen azonban a gondolkodási képesség mérhetően csökken. Néhány képesség különösen gyengül ilyenkor. Az agy működése sok tényezőtől függ, ide tartozik többek között az alvás, a táplálkozás, a mentális egészség, az életkor és a testmozgás is, hogy csak néhányat említsünk. Most azonban kiderül, hogy az évszakok is szerepet játszanak benne.

Télen és tavasszal az agyunk sokkal rosszabbul működik, mint nyáron és ősszel. "A fiatalabbaknál ezt a jelenséget már korábban megfigyelték" - mondja Andrew Lim, a Torontoi Egyetemről. Lim és munkatársai az évszakok és az agy teljesítményének kapcsolatát most az idősebbeken is vizsgálták. Ehhez három tanulmányt értékeltek, összesen 3 353 idős részvételével. Minden tanulmány a résztvevők kognitív teljesítményét értékelte, de különböző biológiai tényezők, például az agyi lerakódások mennyiségének figyelembevételével.

Téli tompultság

A kiértékelés azt mutatta, hogy az időskorúak télen és tavasszal a kognitív tesztekben jelentősen rosszabbul teljesítettek. Ez igaz a szellemileg fitt időskorúakra és azokra is, akik már demenciában szenvedtek. A teljesítményvesztés mértéke az agy legalább 4.8 éves öregedésének felelt meg. Ennek megfelelően a demencia és az enyhe kognitív rendellenességek - melyek gyakran a demencia előzményei - az agy szempontjából alacsonyabb teljesítményű évszakokban gyakrabban kerülnek diagnosztizálásra. Egyes, az Alzheimer-kórhoz kötődő fehérjéket a kutatók nagyobb mennyiségben találtak az agyvízben télen és tavasszal. Ezenkívül ilyenkor nőtt azon gének aktivitása is, melyekről ismert, hogy az Alzheimer-kórban részt vesznek.

Gyengébb munkamemória

Különösen figyelemre méltó volt a sok feladathoz szükséges munkamemóriában elért teljesítményveszteség. A munkamemória, azaz a rövid távú memória lehetővé teszi különböző információk rövid ideig tartó, egyidejű tárolását. Ez olyan feladatokhoz szükséges, mint a fejszámolás vagy autóvezetés közben történő beszélgetés, vagy telefonhívás, ahol emlékezni kell arra, amit a másik mondott, hogy megfelelően reagáljunk. Ha a munkamemória károsodik, akkor ezek a tevékenységek megerőltetőbbek lesznek - nem tudunk sokáig koncentrálni.

Szerepet játszik-e a napfény és a hőmérséklet?

Arra, hogy miért nehezebb télen és tavasszal gondolkodni, sok lehetséges magyarázat létezik. A fénynek és a hőmérsékletnek is szerepe lehet benne. "Ha ez bebizonyosodik, akkor az olyan tevékenységek, mint a fényterápia, egész évben segíthetik az agy teljesítményét" - írják a szerzők.

Az évszakokkal változik az életmód

Az olyan tényezők, mint a fizikai aktivitás, az alvási szokások és az étrend is változnak az évszakokkal, és befolyásolhatják a memória teljesítményét. Bár ezt a tanulmányokkal kapcsolatban megkérdőjelezték, hiszen az életmódbeli változásokat nem rögzítették rendszeresen, kizárólag a résztvevők emlékein alapultak, ami alapvetően problémás, így egy ilyen eljárás nagyon pontatlan.

A belső óra az agyban is működik

Az évszakok a pszichét is befolyásolják. A sötét hónapokban gyakoribb a depressziós hangulat, amely szintén befolyásolhatja a kognitív teljesítményt. Ehhez jönnek még az olyan tényezők is, mint a szervezet D-vitamin-, tesztoszteron- és melatoninszintje, amelyeket az évszakoktól függően a belső óránk szabályoz. "Sajnos ezekről nem rendelkezünk adatokkal" - írják a kutatók. Emellett a résztvevőket évente csak egyszer vizsgálták meg. Ennek eredményeképpen a kutatók képtelenek voltak mérni a személyes, szezonális teljesítményváltozásokat - például azt, hogy a teljesítmény a téli hanyatlást követően mérhetően javul-e nyáron. "Ugyanazon egyének vizsgálata az év különböző időpontjaiban, a viselkedésbeli és a fiziológiai tényezők feljegyzésével segítenének a kulcsfontosságú tényezők azonosításában" - mondták a kutatók.

A fiatalok jobban kompenzálják az évszakokat

Az, hogy a fiatalabbakat vizsgáló korábbi tanulmányokban nem olyan egyértelmű a memória teljesítményingadozása, mint az idősebb résztvevőknél, a kutatók szerint arra enged következtetni, hogy a hátráltató tényezőket a fiatalok jobban kompenzálják.

(webbeteg.hu)