2019-02-22 15:00:00 Rád hagyományozom

A Pannon-medence remek hely a vulkáni oknyomozásra

A Földön több mint 700 millió ember él potenciális vulkáni veszélyben. Ezért is fontos a vulkáni működés okainak megértése. Az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport legfrissebb tanulmánya a kiterjedt vulkáni mezők működésének jobb megismerését szolgálja.

A vulkáni mezők a tűzhányók egy speciális típusát képviselik. A vulkánok itt mindig máshol lépnek működésbe, nem lehet megmondani, hogy mikor, de azt sem, hogy hol tör fel majd a magma. Ráadásul a kitörések itt jóval ritkábbak, mint a nagy, A Journal of Volcanology and Geothermal Researchben megjelent cikk központi kürtőjű vulkánok esetében. A kitörések között évszázadok, sőt akár több tíz- vagy több százezer év is eltelhet. Ezeken a területeken bármikor bekövetkezhet egy újabb vulkáni esemény, ezért a vulkáni mezők kutatása különösen fontos a vulkanológia területén.

A Pannon-medence egyfajta természeti laboratórium a vulkáni mezők vizsgálatában, az itt zajló kutatások fontos hozzájárulást jelentenek a vulkanológiai ismeretekhez. Az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport már számos tanulmányt közölt a témában, mégpedig egy viszonylag újszerű, detektív jellegű kutatás eredményeképpen.

"Ahogy a detektívmunkákban, itt is tanúkat keresünk, akik az események szemtanúi lehettek és ezért fontos információk hordozói" – mondta Harangi Szabolcs, a kutatócsoport vezetője. "Ebben az esetben a tanúk a vulkáni kőzetekben rejlenek. Mi az egyedi kristályokat vallatjuk, azaz elemezzük megjelenésüket, belső felépítésüket, kémiai összetételüket, és ebből következtetünk arra, milyen körülmények között jöttek létre" - magyarázta a kutató.

A kristályokból kinyert információ alapján rekonstruálható, mi történt a vulkánkitörések előtt a magmatározóban, milyen folyamatok zajlanak a mélyben és esetenként az is, mi vezetett végül a vulkánkitöréshez, és milyen gyorsan tört fel a magma.

A Jankovics Mária Éva által vezetett, a nemzetközi élvonalba tartozó kutatótársakkal készített és a vulkanológia szakterületének egyik vezető szakfolyóiratában frissen megjelent tanulmányban a kutatócsoport a Balaton-felvidéki Fekete-hegy történetét rekonstruálta. „A bazaltokban olivin- és spinellkristályokat vizsgáltunk, e kristályok ugyanis a legjobb tanúk a magmafejlődés folyamataira – mondta Jankovics M. Éva.

Nem volt azonban egyszerű az adatok értelmezése, a mozaikok összeillesztése. A rekonstruált történetben több magma vett részt, amelyek keveredtek egymással a földkéreg alsó részén. Innen indultak el ismétlődően végül azok a bazaltos magmatömegek, amelyek a Fekete-hegy vulkánosságát okozták.

A tudományos eredmények felhasználhatók a vulkáni kitörés előrejelzésében is. Új eszközökkel további jeleket (pl. gázok, a felszínemelkedés mérése) kell fogni, hogy időben észlelni lehessen, ha egy magmatömeg végül elindul a felszín felé. Ekkor azonban – szintén a kutatócsoport egy korábbi tudományos eredménye alapján – már csak néhány nap marad az előkészületekre, mert a magma ilyen gyorsan a felszínre érhet.

(MTA)