2019-01-23 19:30:00 Bogányi Gergely koncertje a Zeneakadémián

A véletlenen múlnak az egyetemi barátságok?

Azt mondják, a fiatalkorban kötött barátságok a leginkább tartósak az ember életében. De mitől függ, hogy kivel barátkozunk össze mondjuk az egyetemen? Például attól, hogy kivel kerülünk egy csoportba, vagy egy szobába a kollégiumban. A kérdés most már az, erről pusztán a véletlen dönt, vagy van mögötte más hatás is?

A kérdést a brit egyetemek kapcsán a BBC tette fel és válaszolta is meg, miután utánajárt, milyen alapon döntenek az intézmények arról, ki milyen szobatársat kap az egyetemen.

Hiszen a felsőoktatás egyik nagy előnye elvileg az (természetesen a tudás elsajátításán túl), hogy sokféle, különböző hátterű emberrel ismerkedhetünk meg és köthetünk barátságot.

Vagy mégsem?

A másik megközelítés szerint ugyanis az egyetem elkezdése önmagában egy stresszes élethelyzet, amit az intézmény vezetése megkönnyíthet azzal, ha olyanokkal teszi egy csoportba a gólyákat, akik hasonló társadalmi környezetből származnak.

Ennek megfelelően a brit egyetemek is különféle politikát követnek ezen a téren. A Bristol University például kimondottan célul tűzte ki a társadalmi integrációt, aminek egyik eleme, hogy a hallgatókat úgy válogatják össze az egyes csoportokba, akár szobákba, hogy az a lehető legpontosabban tükrözze az egyetemen belüli megoszlást.

Akad még jó pár olyan intézmény (az aberdeeni Robert Gordon University, a londoni King's College, vagy a Chichester), amely, ha nem is ilyen mértékig, de bevallottan törekszik arra, hogy minél inkább vegyítse a különböző háttérrel érkező fiatalokat.

Ennek érdekében a leendő hallgatónak kifejezetten részletes kérdőívet kell kitöltenie, olyan kérdésekre válaszolva, hogy inkább visszahúzódónak vagy társasági embernek tartja magát, mit szeret csinálni a szabadidejében, milyen korán kel, mennyire fontos számára a rend és a tisztaság, mik a hobbijai, stb.

A Warwick egyetem például hobbi alapján teszi egybe a hallgatókat, abból kiindulva, hogy az segíthet a kapcsolatteremtés kezdeti szakaszában. A Strathclyde odafigyel arra, hogy a rendszeretők egy szobába kerüljenek, csakúgy, mint mondjuk a korán kelők.

A példákat még hosszan sorolhatnánk, mindenesetre a hallgatókat tömörítő szervezet, a National Union of Students támogatja az ilyen típusú kezdeményezéseket, mondván, hogy az segíti a diákok beilleszkedését.

Érdekes, hogy míg egyes intézmények (például a liverpooli Keele) lehetővé teszi, hogy a hozzájuk érkező barátok egy szobában lakjanak, addig mások (például a West of England) ellenzik ezt a módszert, abból kiindulva, hogy az ilyen elhelyezés káros hatással lenne a csoportdinamikára.

Ami a külföldi hallgatókat illeti, elég sok olyan egyetem van, amely céltudatosan keveri a brit és a más országból érkezett hallgatókat, de akadnak olyanok is (például a Glyndwr), amely az azonos országból érkező diákokat teszi egy szobába.

Mindenesetre a University of the West of England szociológia professzora azt mondta a BBC-nek, hogy az egyetemek jól tennék, ha minél inkább kevernék a különböző társadalmi osztályokból érkező hallgatókat.

„A barátság fontos dolog. Az első munka gyakran múlik azon, hogy a megfelelő embereket ismerjük-e” – vélekedett Harriet Bradley.

(Család.hu)