2019-06-22 00:00:00 Két nap a tudatosabb vásárlásért

Árvaházból érkezett az adventi koszorú hagyománya

Advent az elcsendesedés, a testi-lelki előkészület időszaka, egyben az egyházi év kezdete. Készülődés a betlehemezésre mulatságok nélkül, de a disznótor helyénvaló – mondta az InfoRádiónak Tátrai Zsuzsanna néprajzkutató.

Katalin nappal véget ért az őszi bálidőszak és András napján kezdődött az adventi időszak, ami tart egészen karácsonyig, december 24. éjszakájáig. Ez az egyházi év kezdete, a katolikusok hajnali misékre járnak, úgynevezett roratékra, és általában a szokásostól eltérő magatartást vártak el ilyenkor az emberektől. Ilyenkor nem voltak hangos mulatságok, nem rendeztek bálokat, lakodalmakat – sorolta az InfoRádiónak Tátrai Zsuzsanna néprajzkutató, aki örül annak, hogy az utóbbi években ennyire népszerűvé vált az adventi koszorú.

A koszorú történetéről szólva elmondta, hogy azt az 1830-as években egy német evangélikus lelkész találta ki egy fiú-árvaházban, ahol a központi világítás részeként annyi gyertyát tett a csillárra, ahány nap karácsonyig hátra volt. Nap mint nap újabb gyertyát gyújtottak meg, és mire eljött a karácsony, addigra ez a terem fényárban úszott. Később már csak a négy vasárnapot jelképező gyertya maradt meg, és így érkezett meg ez a szokás – katolikus közvetítéssel – Magyarországra.

Tátrai Zsuzsanna szerint arra is jó ez az időszak, hogy, ha nem is változik meg az emberek viselkedése, legalább egy kicsit tudatosulhat bennük az, hogy valamilyen módon készülni kell a karácsonyra.

Például betlehemezéssel, de akár disznótorokkal is, ami kis ellentmondást hordoz az ilyenkor néhol szokásos böjttel, ami szintén a visszafogott viselkedés egyik formája.

(infostart.hu)