2018-11-21 10:00:00 Kolompos Együttes: Én elmentem a vásárba

Trükköznek a boltok: a pénztárcánkra utaznak

A boltok nem csupán akcióikkal ösztönöznek minket vásárlásra, de egy sor egyéb trükköt is bevetnek, hogy a vásárlók tudatalattijára hassanak. A Pénzcentrum bemutatja a legjobb fogásokat, amelyekkel több pénz elköltésére ösztönöznek minket az áruházak. Ilyen például, hogy a tejet a bolt hátsó részében helyezik el, de az sem véletlen, hogy egyik üzletben sem találunk órát a falon. Meglepő, hányféle módon manipulálnak minket a boltok.

Könnyen belátható, hogy a boltok számára létfontosságú a sok vásárló, azt viszont kevesen tudjuk, hogy hányféleképp ösztönöznek minket vásárlásra. Napi bevásárlásaink során rendszeresen tapasztaljuk a különböző trükköket, sok esetben tudatosítjuk is azokat. A Quora.com tudásbázis megkérdezte a bennfenteseket, hogy mik a boltok által leggyakrabban használt trükkök. Érdemes megvizsgálni, hogy a sokszor általunk észszerűtlennek ítélt jelenségek mögött milyen okok állnak. A következő vásárlásunkkor pedig figyeljük meg ezeket a technikákat.

Emlékezzünk vissza néhány nagybevásárlásunkra! Gyakran meglepetten konstatáljuk, mennyi ideig tartott. Nem véletlen ez, hiszen az áruházak különböző módszerekkel próbálnak hatni érzékeinkre, hogy még csak véletlenül se érezzük az idő múlását. Ennek köszönhető, hogy a legtöbb áruházban nem találhatunk órát a falon. Erre világít rá Ariel Dreyfus, gazdálkodástudományi hallgató is, aki a boltok vásárlókat befolyásoló tevékenységét tanulmányozta. Az áruházak az idő múlásának elfeledtetésével igyekeznek rábírni minket arra, hogy kizárólag a vásárlásra tudjunk koncentrálni.

Érzékeink rabságában

A boltok természetesen a vizuális élményekre is kiemelt figyelmet fordítanak, ezek közül is kitüntetett szerep jut a színeknek és a fényeknek. Aishah Hannan pszichológus szerint a boltok mindig erősebb fényeket alkalmaznak a zöldségrészlegen, hogy a termékek frissebbnek, egészségesebbnek tűnjenek. A színeknek is nagy szerep jut. Menjünk bármelyik üzletbe, szinte biztos, hogy az akciókat, leárazásokat a boltok piros színnel tüntetik fel – nem véletlenül, a piros ugyanis a figyelemfelkeltés színe. A sárgát a boltok az éhségérzet felkeltésére használják, míg a kék pszichológusok szerint a megbízhatóság jele.

A színek mellett a zene is meghatározó, ha a boltok az érzékeinkre kívánnak hatni. Egy korábbi kutatás kimutatta, hogy a vásárlók 34 százalékkal több időt töltöttek azokban a boltokban, ahol játszottak valamilyen zenét. Nem is nagyon találunk olyan boltot, ahova betérve teljes csend lenne. A zene intenzitása sem véletlenszerűen meghatározott - figyeljük meg, alacsony forgalom esetén a lassú, relaxáló hatású zene dominál, amellyel a boltok a vásárlókat marasztalásra, hosszabb idő eltöltésére ösztönöznek. A nagyobb forgalmú időszakokban a gyorsabb ritmusú zene dinamikusabb vásárlásra ösztönöz. A boltoknak sem érdeke ugyanis, hogy a tumultus és a hosszú sorban állás miatt negatív érzületeket társítsunk a bevásárláshoz.

Az sem baj, ha eltévedsz

Vesztél már el bevásárlóközpontban? Nos, az is okkal történt. Gondoljunk csak az IKEA útvesztőszerű elrendezésére. A látszólag logikátlan elhelyezés valójában teljesen tudatos. Amennyiben hosszabb ideig kell keresnünk a vágyott terméket, hosszabb időt töltünk el a boltban, ezalatt pedig nagyobb eséllyel vásárolunk egyéb termékeket.

Az sem véletlen, hogy az alapvető élelmiszerek a bolti egység közepén, vagy hátsó részlegében találhatóak – így elkerülhetetlen, hogy az egész termékkínálat mellett elsétáljunk, mire sikerül megvennünk a tejet.

Előfordul ugyanakkor, hogy a pékséget a boltok az áruház legelső részlegébe helyezik, ennek célja az éhségérzet felébresztése a levegőben terjengő illatok által. Más esetben az első dolog, amellyel a belépés után találkozhatunk, az a kerti részleg és a virágok. A kellemes illatok és élénk színek ugyanis nyugalmat árasztanak, és azt éreztetik velünk, hogy az áruházban szívesen látott vendégek vagyunk.

A kosarak és a bevásárlókocsik sem egyedül a mi kényelmünket szolgálják. A bangladesi Ranijitha Venkat szerint egyes boltokban azért nyomnak a kezedbe kosarat vagy zacskót, mert az emberek nem szívesen válnak meg attól a terméktől, amelyeket egyszer már levettek a polcról. Az üres kosár pedig arra ösztönöz minket, hogy megtöltsük azt. Szemléletes például, hogy mennyire nagyok a bevásárlókocsik, noha egy átlagos vásárló még töredékéig sem tölti meg azt, mint ahogy az sem meglepő, hogy sok egységben nincs is kosár, kizárólag bevásárlókocsi.

Az árazással is játszanak

A termékek polcon belüli elhelyezése mögött is különböző pszichológiai trükkök húzódnak. Amennyiben például egy ezer forintba kerülő termék mellé egy 500 forintos és egy 1.100 forintos terméket helyeznek el, nagyobb eséllyel vesszük meg az ezer forintos cikket. Az 500 forintos termék esetén a rosszabb minőségtől tartunk, így inkább választjuk az ezer forintért kaphatót a száz forinttal drágább társánál. A boltok így próbálják gazdaságosként feltüntetni az egyébként drága produktumokat. Ezt a trükköt egyébként az éttermek is előszeretettel alkalmazzák, nem egyszer szerepelnek ugyanis a jelentősen magas árú fogás mellett olcsóbbnak tűnő, de valójában még így is drága ételek.

Mindenki által ismert trükk az árak nem kerek számként való meghatározása. Egy 9.995 forintba kerülő terméket még akkor is szívesebben veszünk meg a 10.000 forintba kerülő konkurensénél, ha valójában tisztában vagyunk a különbözet értékével. Nehezen találnánk olyan cikket, amelynek az ára kerek számmal van feltüntetve. Legszemléletesebb példája ennek a 99 forintos árazás, holott ennek csak elektronikus fizetés esetén van értelme.

Leárazások, akciók – ki jár jól?

A boltok elsőre vonzónak tűnő leárazásokat sem humanitárius célokból alkalmazzák. A közösségi médiával foglalkozó brit szakember, Kimberley Susan azt állítja, hogy a Black Friday egyenesen nem más, mint átverés. A boltok ekkor ugyanis azokat a termékeket árazzák le, amelyek amúgy is az élettartamuk vége felé közelednek, illetve azokat, amelyeket normál áron nem tudtak értékesíteni. Az áruházak így szórják ki a be nem vált, felesleges termékeiket, hogy újakkal helyettesítsék azokat.

Azt hiszed, hogy jól jártál, ha egy bolt visszavásárolta a megvett termékedet, majd az áráért cserébe levásárolható utalványt adott? Nagyon tévedsz. Az utalvány levásárlásakor ugyanis gyakorlatilag rákényszerülsz, hogy visszatérj az adott üzletbe. Sok esetben a visszatérő vásárlók az új árut látva nem csupán az utalványt vásárolják le, de egyéb termékeket is megvesznek, amelyekre egyébként nem volt szükségük.

A gyerekek sincsenek biztonságban

Sokan viszik magukkal bevásárlásuk során kisgyerekeiket. A boltok természetesen ki is használják a lehetőséget, hiszen a gyerekek manipulálása sokkal egyszerűbb, mint a felnőtteké. A gyerekülések elhelyezése a bevásárlókocsikon bár kényelmesebbé és a gyerekek számára élvezetesebbé teszi a vásárlást, ez is csak a többletfogyasztás ösztönzésére szolgál.

A termékek polcok közti elhelyezésekor is gondolnak a különböző korcsoportok igényeire – különösen igaz ez az édességeknél. A legjobb minőségű édességek, például a fekete csokik a felső polcon találhatóak – ezek célközönsége ugyanis a felnőttek, valamint az idősebb generáció. A középső polcon a gyermekek által favorizált édességek kapnak helyt, hogy az a gyermekek számára szemmagasságban legyen. A legkevésbé keresett édességek pedig a legalsó polcra kerülnek.

Még a távozásunkkor is manipulálnak

Sorban álláskor látható, hogy a kassza mellett több termék is felsorakozik. A forgalmazók nagyon sok pénzt fizetnek a boltoknak ezért a helyért, hiszen a sorban állás elkerülhetetlen, így a vásárló nem tudja kikerülni az adott terméket. A boltok mindene esetben élnek az "utolsó benyomás" technikájával. Hogy megértsd, mennyire hatékony is ez, csak tedd fel magadnak a kérdést: hányszor vásároltál meg valamit a sorban állás során, amit egyébként a boltban nem is kerestél?

(penzcentrum.hu)