2018-11-21 10:00:00 Kolompos Együttes: Én elmentem a vásárba

Másvilág és más világ

A temető a hegyoldalban fekszik, a sírhantok közt ezernyi pislákoló mécses fénye lebben. Az emberek lehajtott fővel, lassú mozdulatokkal gyújtják meg az emlékezés lángjait. Remegnek a kezek a hűvösben, rebbennek a kisvártatva kihunyó gyengécske fények. Áhítat mindenütt. A kerítés túloldalán azonban megtörik a varázs: mindenki siet, autók tülkölnek, villamos csenget, türelmetlen vevők toporognak a virágárusok pavilonjai előtt. Csak messzebb innen! Távolodva aztán ismét halkul a zaj, és a kertvárosi házak, paloták kertjeiben egészen másfajta fények tűnnek fel: dülledt szemű, vicsorgó pofájú tökfejekből árad a sárgásan vibráló villódzás. Duc-duc zene dübörgése erősödik. Az egyik ház teraszán halálfejes maszkba és csontvázjelmezbe bújt fiatalok gémberedett ujjal szívják a cigarettát, döntik magukba a szeszt. Halottak napja van. Vagy mindenszentek? Netán halloween?

Az egymásra 'kísértetiesen' emlékeztető ünnepek szorosan követik egymást a naptárban: október 31-én halloween, november 1-jén mindenszentek, november 2-án halottak napja van. Tegyünk rendet köztük!

Halottak napja

A halottak napja keresztény ünnep. A katolikusok november másodikán tartják az elhunyt, de az üdvösséget még el nem nyert, a tisztítótűzben lévő hívekért. Az ünnepet a keleti egyházban már 380-ban megülték, minden vértanúra emlékezve, de a nyugati egyház liturgiájába IV. Bonifác pápának köszönhetően került.

Tény, hogy a mindenszentek és a halottak napja közötti különbség sokak számára nem világos, hiszen a két egymást követő ünnepnap a néphagyományban egybemosódott, és a halottakra emlékezés szokásai, rítusai uralják mindenszentek napját is. A két nap valamelyikén – vagy legalábbis ezidőtájt – nemcsak a keresztény felekezetek tagjai látogatnak el a temetőbe, a nem hívők is szép számmal útnak indulnak, és meglátogatják elhunyt szeretteiket a sírkertekben.

Érdemes azonban tudni, hogy a reformátusok hivatalosan egyik ünnepnapot sem tartják meg. Szokásként meghonosodott az ő körükben is a temetőlátogatás, ám hivatalosan sem a halottak napja, sem a mindenszentek nem egyházi ünnepük. Ők a reformáció emléknapját ünneplik október 31-én. Az evangélikusoknál és az unitáriusoknál azonban egyházi szinten is nyilvántartják a halottak napját.

A halottak napjáról a magyar katolikus parasztság úgy tartotta, hogy ez a halottak visszajárásának ideje, ezért egyes vidékeken éjszakára ételt készítettek ki nekik. A magyar katolikus néphagyományban tilalmak is kapcsolódtak a halottak napjához, ilyen például, hogy nem volt szabad befőzni vagy kenyeret sütni. Sőt, egyes magyar falvakban nemcsak halottak napján, hanem az akkorra eső egész héten tiltották a munkát, hogy ne zavarják a holtak nyugalmát.

Mindenszentek

A mindenszentek az üdvözült lelkek emléknapja, melyet a katolikus keresztény világ november elsején ünnepel. Ilyenkor a hívők a megdicsőült lelkekről emlékeznek meg, tehát nem csak azokról a szentekről, akik nevesítve vannak a kalendáriumban, hanem minden lélekről, aki üdvösségre jutott. A X. században, 998-ban vezette be emléknapként Szent Odiló clunyi bencés apát, aztán később a bencés renden kívül is ünnepnappá vált, és a XIV. század elejétől a katolikus egyház egésze átvette. Estéjét a halottak estéjének, vagyis a holtak vigíliájának is nevezik, és az ünnepi estén sok templomban hosszan szólnak a harangok a halottak emlékezetére.

Halloween

Az őszi ünnepkör kuszaságát tovább bonyolítja, hogy sokak örömére, mások felháborodására az angolszász kultúrkörből származó, a kelta mitológiára visszavezethető halloween szokásai is egyre erőteljesebben honosodnak meg Magyarországon. Halloween estéje október 31. A pogány ünnep alapgondolata, hogy a holtak szellemei ezen a napon visszatérnek a Földre.

A halloween számos elemében emlékeztet a halottak napjára, hiszen a kelta hagyomány a római hódítás után összemosódott a római szokásokkal, majd később ezt az ünnepet formálta át saját elképzelései szerint az ókeresztény egyház.

(csalad.hu)