2018-12-19 19:00:00 Új népzenei album bemutató koncertje a Hagyományok Házában

A hűtők sem bírják a hőséget. Milyet veszünk?

Sokan csak az év legmelegebb időszakában eszmélnek rá, hogy hűtőjük már nem (vagy csak nagyon nagy fogyasztás és zaj árán) képes teljesíteni az elvárt hűtési teljesítményt. Egy friss felmérés szerint egy átlagos magyar háztartás 9,5 évente cseréli le a hűtőszekrényét, így ennek a műszaki cikknek a leghosszabb az élettartama a háztartásokban.

Az ország legnagyobb magyar tulajdonú műszaki áruházlánca és a GKI kutatócég közös jelentése szerint a hűtővásárlásoknak kedvez, hogy 2018-ra csökkent a lakosság jövedelmi, megtakarítási helyzetében korábban tapasztalt nagymértékű ingadozás. A javuló jövedelmi helyzet és a pozitívabb lakossági hangulat eredményeként pedig bátrabban költünk nagy értékű műszaki cikkekre is.

Egy átlagos magyar háztartás 9,5 évente cseréli le hűtőszekrényét. Ezzel ennek a műszaki cikknek a leghosszabb az élettartama a háztartásokban.

A tavalyi állami csereprogram előtt az utolsó igazán kiugró cserehullám a gazdasági válság előtt söpört végig az országon. Az akkoriban vásárolt készülékek pedig mostanra lassan élettartamuk végére érnek. Emellett a mostanra tetőző lakás-boom is kedvezően hat a hűtőgéppiacra.

A GKI és az Euronics közös jelentése szerint a cserék oka legtöbbször nem is a modernizálásban keresendő, hanem a lecsökkent hűtési teljesítményben és az ebből fakadó meghibásodásokban, amit a nyári meleg és a párás levegő jobban felszínre hoz.

A gépek élettartamára jellemző, hogy a cserére szánt hűtők többségét még tovább tudják értékesíteni az eredeti tulajdonosok, vagy bekerülnek a háztartáson belül egy – hűtőteljesítmény szempontjából – kevésbé kényes helyre (pl.: garázs, pince, kamra, hétvégi ház stb.) másodlagos hűtőként.

Milyen hűtőt veszünk?

A GKI rendszeresen készített fogyasztói mérései szerint a vásárlás előtt álló háztartások idén átlagosan 68 ezer Ft körüli összeget szánnak hűtőre.

“Vásárlóink jellemzően 70-80 ezer Ft értékben keresnek nálunk hűtőszekrényt, így ebben a szegmensben tartjuk boltjainkban a legnagyobb választékot. Mivel azonban nagy értékű fogyasztási cikkről beszélünk, az értékesített hűtőgépek átlagára és tudásszintje nagyban függ a vásárlók lakhelyétől és anyagi lehetőségeitől. Az ország nyugati felében és a fővárosban lévő üzleteinkben keresettebbek a drágább készülékek, míg online inkább az olcsóbb árfekvésű termékek mennek” – jellemzi a piacot Hunyady László, az Euronics marketing és értékesítési igazgatója.

Sok múlik az energiabesoroláson

A méreten, kialakításon és tárolókapacitáson felül a megfelelő hűtőszekrény kiválasztásában az egyik legkézenfekvőbb kiindulási alap az energia-besorolás:

A GKI friss – 2018 júliusában készített – 1200 fős lakossági felmérése szerint a vásárlóknak egyre fontosabb a környezettudatosság és a műszaki cikkek energia-besorolási szintje is. 5-ből 4 vásárló számára az ár után már a fogyasztási adat a második legfontosabb szempont a döntésben.

Bár hazánkban már 3 millió felett jár az internetről aktívan vásárlók száma, közülük is mintegy 32% – ha teheti – inkább vásárol a kereskedés hagyományos boltjában és a webáruházat, valamint az online felületeket csak a döntés előkészítésére, megalapozására használja.

Különösen igaz ez a trend az olyan nagy értékű háztartási gépek esetében, mint a hűtőszekrény vagy a fagyasztó. Emellett a folyamat fordítottan is érvényes: a hagyományos boltban megtekintett, kipróbált terméket online már csak meg kell rendelni, ami sokszor, amellett hogy kényelmesebb, még olcsóbb is.

(Család.hu)