2019-04-24 08:00:00 Nemzetközi kortárstánc fesztivál Miskolcon

A légszennyezettség hatása egyénfüggő

Még házastársak esetében is különböző lehet ugyanazon településen a légszennyezettségnek való kitettség - derül ki egy brit felmérésből. Az ok nem az egyének közti különbségekből, hanem például a különböző utazási szokásoktól függ.

Tízből kilenc ember szennyezett levegőjű környezetben él a Földön - írja honlapján az Egészségügyi Világszervezet. A WHO adatai szerint évente nagyjából hétmillió ember hal meg világszerte a kültéri és beltéri légszennyezettség miatt. Az Egyesült Királyságban jó ideje mobil levegőminőség-mérő eszközökkel felszerelt emberek róják a kilométereket, teljesítik napi teendőiket. Azt vizsgálják a kutatók, miért hat másként az emberekre ugyanazon városban is a légszennyezettség. Mint kiderült, egyáltalán nem mindegy, milyen életmódot folytat az egyén, még a levegőminőség esetében sem. A berendezésekkel azt vizsgálják, az adott útvonalon és közlekedési eszközön mekkora a kitettség, sőt, már vannak olyan térképek is, amelyek azt mutatják meg a felhasználóknak, egy kis kerülővel hogyan választhatják céljuk eléréséhez a legtisztább levegőjű útvonalat. Például a két forgalmas londoni Euston és a King’s Cross állomás között van egy olyan, nagyjából negyedórával hosszabb gyalogút, amelyen az utazók a rövidebb és népszerűbb főútvonalnál 50 százalékkal kisebb légszennyezettségben sétálhatnak - írja a brit Independent című lap.

A vizsgálatok szerint a légszennyezettségnek leginkább az ingázók vannak kitéve. Őket 30 százalékkal több károsanyag éri azon közeli hozzátartozójukhoz képest, akik az utazás helyett odahaza maradnak. A lap beszámolója szerint az sem mindegy, hogy milyen közlekedési eszközzel indul az ember munkába. Az előbbi példánál maradva, aki távoli munkahelyre jár, bár napjának töredékét tölti csak az utazással, mégis általában olyan forgalmas utakon autózik, amelyek erősen szennyezettek. Az autójában pedig a szmogfelhő közepén üldögél, még felhúzott ablaknál is sok káros anyag kerülhet az utastérbe. Az adatok mégis azt mutatják, a felszíni közlekedést használók kitettsége kisebb, mint a felszín alatt járó tömegközlekedésen utazóké. Sőt, az eredményeket elemezve arra jutottak, hogy aki kerékpárt használ, hiába ugyanabban a városban és ugyanazon két pont között közlekedik (mondjuk az otthonából a munkahelyére), sokkal kevesebb szennyezőanyag veszi körül, mint azt, aki a dugóban kocsikázik. Ennek vélhetően az az egyik oka, hogy a kerékpárutak egy része nem a főútvonal közvetlen közelében halad, illetve jellemzőbb a kerülőút használata. Akár 25-90 százalékkal is csökkenthető az ember kitettsége a közlekedési eszköz jó megválasztásával - írja az Independent -, a kocsi és a busz általában rosszabb választás, mint mondjuk a gyaloglás vagy a kerékpározás.

A kutatók arra figyelmeztetnek, hiába kezdenek az európai nagyvárosok különböző levegőtisztasági akciókat, az egészségre káros anyagok nem csupán a szabad levegőn, de a négy fal között is jelen vannak. Általában ugyan kisebb a lakás, az iskola, vagy az iroda levegőjében a szennyezőanyag, azonban otthon - akarata ellenére - könnyen nagyon rosszá tudja tenni az ember. A sütés-főzés, télen mondjuk a nem megfelelő fűtőanyag és a rosszul működő kazánok, illetve akár az erős vegyszeres takarítás is komoly egészségkárosító hatással bírhat. A WHO adatai szerint 2016-ban világszerte majdnem pontosan ugyanannyian távoztak az élők sorából idő előtt a kültéri légszennyezettség miatt, mint ahányan a belső terek rossz levegőjének hatására (4,2 millió, illetve 3,8 millió ember).

(csalad.hu)