2018-11-21 10:00:00 Kolompos Együttes: Én elmentem a vásárba

“Szelfitisz”, a lelki betegség

Az önfotózás folyamatosan kínzó vágya már pszichológiai probléma, szinte biztosan egy komplexus áll a hátterében - vélik tudósok, akik szerint a korábbi hoaxok után most már komolyan kell venni a jelenséget.

Jó kis heccnek indult 2014-ben az az álhír, amiben viselkedési zavarként írták le tudományosnak tűnő cikkekben és magyarázatokkal a szelfizést, vagyis az önfotózást. A hoaxnak nagyon sokan bedőltek, szülők zuhantak mélységes depresszióba gyermekük “betegségét” felismerve, fiatalok gondolkodtak el azon, miért ennyire tökéletlenek, amikor addig csak azt hitték, egy divatot követnek. A cikk szerzői akkor azt állították, hogy az APA, vagyis az Amerikai Pszichiátriai Társaság ajánlásának megfelelően a szelfizés bekerült a mentális zavarok közé. A dologról azonban hamarosan kiderült, hogy kamu, de már akkor is látszott, hogy valami lehet mögötte, hiszen nagyon sokan hitték el, és éreztek bűn- vagy betegségtudatot a folyamatos önfotózás miatt.

Az Independent című brit lap most arra figyelmeztet, bármennyire is átverésnek bizonyult a négy évvel ezelőtti hír, sokan lehetnek olyanok, akiknél valóban vannak pszichés problémák. Mark Griffiths, a Nottingham-i Trent Egyetem pszichológia szakának munkatársa szerint a folyamatosan kínzó önfotózási vágy mögött komplexus állhat, de nem csak azoknál, akik saját arcképüket szeretnék megosztani a világgal, hanem azok esetében is, akik fotók tömegeivel dokumentálják napjuk legtöbb pillanatát. Indiai kutatók végeztek egy felmérést, és - a lap állítása szerint - felállítottak egy “Szelfitisz viselkedési skálát”, azt mérve, a megkérdezettek mennyire függnek a folyamatos önarcképkészítéstől.

Azért éppen a népes ázsiai országban kérdeztek ki 400 embert, mert arányaiban India lakói között a legnépszerűbb és legelterjedtebb a közösségi média használata. Az érintetteknek egytől ötig terjedő skálán kellett meghatározniuk, mennyire értenek egyet azzal, hogy “egy szelfi megosztása egészséges versenyt teremt köztem és a kollégáim, barátaim között”, illetve “sokkal népszerűbbnek érzem magam azt követően, hogy megosztottam magamról egy önfotót”. Aki egyáltalán nem értett egyet a dologgal, az egyesre, aki nagyon, az ötösre értékelhette az állításokat.

A kutatás egyik készítője, Janarthanan Balakrishnan azt mondta, azok érezték leginkább magukénak az állításokat, akik - a felmérés további részei szerint - önbizalomhiányban szenvedtek. “Ők hasonló tüneteket produkálnak, mint a függőségben szenvedők” - mondta a dél-indiai Maduráj város egyik felsőoktatási intézmény munkatársa, hozzátéve, további kutatásokra van szükség ahhoz, hogy e sok esetben rögeszméssé váló viselkedés kialakulásának hátterét megértsék, és segítséget tudjanak nyújtani a “szelfitiszben” leginkább szenvedő embereknek.

(Család.hu)