2019-06-26 08:00:00 Diana Krall koncert a Müpában

A tökéletlen a tökéletes nevelés

Nem csak a gyermek, a szülő is hibázik. Ezt pedig nem letagadni, hanem felvállalni kell, így lehet magabiztos embereket nevelni – magyarázza a folyton a tökéletességet hajszoló felnőtteknek egy hongkongi pszichológus. A tanácsai a kelet-ázsiai kultúrkörtől távol, Közép-Európában is megfontolandóak.

Szülőként nemcsak, hogy rendben való, ha nem tökéletes az ember, hanem éppenséggel ez szolgálja leginkább a gyermek érdekét. A hibázás ugyanis az emberi viselkedés természetes velejárója, éppen ezért meg kell tanulni ezzel az emberi hibával együtt élni, kezelni az ilyen helyzeteket - magyarázta a South China Morning Post cikkében Quratulain Zaidi hongkongi klinikai szakpszichológus.

“Mindegyik szülő időről időre követ el hibákat. Fontos, hogy ezeket a gyermek is tudja, és még fontosabb, hogy lássa, miként próbálja a felnőtt ezeket a hibákat helyre hozni. A dolog lényege, hogy mintát nyújtsunk a kicsiknek" - fogalmazott. Nem csak abban, hogy miként vélekedünk a világról, hogyan viszonyulunk a materiális javakhoz vagy a családtagokhoz, hanem abban is, hogyan reagálunk és kezeljük a mindennapi - olykor kínos - helyzeteket - tette hozzá Odette Umali, egy nevelési szakportál alapítója. “Fontos, hogy a gyermekeknek viselkedésünkkel megmutassuk, mik a valódi értékek. A mintakövetés azonban nem tudatos nevelés, hanem a mindennapi tevékenységek nevelő hatása. Vagyis az, amikor látják, hogy miként próbál meg az édesanya vagy az édesapa valamit megoldani, ha sikertelen a kísérlet, miként áll neki újra és újra.”

A kitartás pontosan olyan fontos tulajdonság, mint a sebezhetőség. A szülők azzal hibáznak igazán, ha ez utóbbit igyekeznek elrejteni gyermekük elől, mivel a fiatalok a szüleik tevékenységéből tudják a legtöbb tanulságot leszűrni saját problémáik kezeléséhez - vélekedik a klinikai pszichológus. Quratulain Zaidi hozzátette azt is, bár természetes és bevett gyakorlat a szülők részéről, hogy igyekeznek gyermekeiket megóvni minden kudarctól, ez egyáltalán nem szolgálja a fiatalok érdekét. Hagyni kell őket hibázni, hogy tanuljanak belőle, a szülők vigyázó segítsége mellett. “Saját hibáink nagyszerű lehetőséget biztosítanak a gyermekeink számára, hogy megóvjuk őket a későbbi csalódásoktól, visszafordíthatatlan tévedésektől” - magyarázza a szakember.

Az akaratlan példamutatás párosulhat tudatos magyarázattal. Nem szégyen, és nem is a gyengeség jele, ha az ember beismeri, sőt, megbeszéli gyermekével, hogy valami nem úgy sült el, ahogyan ő szerette volna. Hiába nem vagyunk büszkék egyik-másik cselekedetünkre, jó lehetőséget biztosít a tudatos nevelésre, ha levonjuk a következtetéseket, átbeszéljük a dolgot, és azt, hogy mit tanultunk személy szerint mi, felnőttként a dologból - magyarázta Quratulain Zaidi. A pszichológus tragikusnak nevezte, hogy vannak olyan tinédzserek, akiket nem tanítottak meg a szüleik a kudarcok feldolgozására. A dolog azért tragikus - tette hozzá - mert a kutatások szerint a kis botlások motiváló erővel is bírnak a gyermekek számára, hogy újabb stratégiákat dolgozzanak ki az ilyen helyzetek kezelésére.

(Család.hu)