2018-04-21 00:00:00 VIII. Országos Rendőr- és Tűzoltónap

Halálos légszennyezés, kilátástalan küzdelem

A levegőminőség folyamatos romlása nem állt meg, és minden jel arra mutat, hogy ezért leginkább a helytelen lakossági fűtés a ludas.

A füstölő gyárkéményeknek már jószerével leáldozott, amióta az állam – ahol képes rá – szigorúan kezeli a vállalati környezetszennyezést. Kétségtelen a dízelüzemű járművek kibocsátásának káros hatása is, azonban mára ennél jóval aggasztóbbá vált a helytelen lakossági tüzelésből fakadó légszennyezés. Erről hazai és nemzetközi tanulmányok is megjelentek az utóbbi évtizedben, és úgy tűnik, Magyarországon nem javul a helyzet.

Annak ellenére sem, hogy a fejlesztési és az agrártárca is tesz a saját területén a légszennyezés csökkentése érdekében: egyfelől az energiahatékonyságot javító pályázatokkal, másfelől a lassan kétéves Fűts okosan! kampánnyal, de más intézkedések is ismertek.

A tendencia járulékos egészségügyi hatásai megkérdőjelezhetetlenek. Már egy 2014-es tanulmányában rámutatott az Országos Környezetegészségügyi Intézet arra, hogy a szennyezett levegőjű városokban a halálozás 1.520 százalékkal magasabb, mint tiszta levegőjű környezetben. Évente átlagosan 211 halálesetet lehetne elkerülni országszerte, ha a 10 mikrométernél kisebb átmérőjű por (PM10) koncentrációja köbméterenként átlagosan 20 mikrogrammra (µg) csökkenne (az egészségügyi határérték 50 µg).

A dokumentum készítői egyúttal leszögezték azt is, hogy a levegőminőség hosszú távú egészségkárosító hatása a PM2,5 koncentráció csökkentése révén érhető el. Ha sikerülne ebben a kategóriában az átlagértékeket 10 µg/köbméterrel csökkenteni, évente átlagosan mintegy 1.600 halálesetet előzhetnénk meg.

Emellett gondolni kell a légszennyezés miatt megbetegedettek kórházban, munkavégzés nélkül töltött hónapjaira, az egészségügyi kasszára gyakorolt hatásokra is.

Emiatt kijelenthető, hogy érdemes foglalkozni az épületek energiahatékonyságának növelésével és a fűtési módok hatásainak tudatosításával, hiszen mindez pénzre váltható. De figyelembe kell venni az energetikai beruházások gazdaságélénkítő hatását is.

Az Energiaunióval kapcsolatos előrehaladásról szóló országspecifikus jelentésében az Európai Bizottság arra jutott – és ezt az agrártárca mérései is alátámasztották –, hogy Magyarországon a szállópor-koncentrációért, a PM2,5 kibocsátásáért a legnagyobb mértékben, 70 százalékban a háztartások felelősek, míg a közlekedés csak jelentéktelennek tűnő hányaddal járul hozzá a helyzethez.

A szintén egészségkárosító nitrogén-oxidok kibocsátását vizsgálva más a helyzet, a háztartások a koncentráció 19 százalékáért, a belső égésű motorok pedig a 40 százalékáért felelősek. Mindez persze nem jelenti azt, hogy a légszennyezést nem érdemes és kell meggátolni minden lehetséges módon. A nagyvárosokban élők, kiváltképp a városközpontok lakói kétségtelenül áldozatai a gépjárművek kipufogógázainak.

(Magyar Idők)