2019-02-23 19:00:00 Csángó Bál a Millenáris parkban

Demény Pál: honorálni kellene, ha valaki gyermeket vállal

Demény Pál demográfus szerint díjazni kellene, ha valaki gyermeket vállal. Így a nyugdíjak meghatározásakor nemcsak annak kellene számítania, hogy valaki anyagilag mennyire járult hozzá a társadalomhoz, hanem annak is, hogy hány gyermekkel járult hozzá a társadalom fenntartásához – mondta a Családok Budapesti Világtalálkozója nyitórendezvényén, a Budapesti Demográfiai Fórumon tartott beszédében a New York-i Népesedési Tanács vezető munkatársa.

Európa változó helyzetben van, és benne Magyarországnak is változó a helyzete. Ez az I. Világháború idején indult, amikor a termékenységi számok csökkentek. Azok a politikai törekvések, amelyek arra irányultak, hogy megállítsák a születésszám csökkenését, nem működtek. A II. Világháború után azonban demográfiai fellendülés történt, a baby boom idején nagyon sok gyermek született. Ezt a magyar köznyelvben Ratkó-korszaknak nevezik, ami azonban sem Európában, sem Magyarországon nem volt tartós – idézte fel a demográfus.

Demény Pál úgy látja, azoknak az alapelveknek a láttán, amelyeket az Európai Unió megfogalmaz, mintha a kétsebességes unió már megvalósult volna. Olyan ugyanis, mintha az alapelvek csak az euro-zónára lettek volna kitalálva, és mintegy lábjegyzetben megjegyzik, hogy ha az Európai Unió más országait is érdekelné, akkor megtekinthetik azt.

Hiányzik azonban bármiféle utalás arra, hogy ez bármilyen módon segítene a demográfiai válság javításában – tette hozzá a szakember.

„A családok magánügye, hogy eldöntsék, hány gyermeket szeretnének, méghozzá a saját életük tükrében döntik ezt el. Egy család nyilván nem úgy gondol a gyermekvállalásra, mint hozzájárulás a termékenységi számokhoz. A családok döntésének befolyásolása viszont teljesen legitim eszköz lehet” – fogalmazott Népesedési Tanács vezető munkatársa.

A demográfus elmondta, hogy a magyarországihoz hasonló probléma és hasonló segítési módszerek jellemzőek a környező országokban is. Németországban például nagyon nagyvonalú a támogatási rendszer, garantált a gyermeknevelési szabadság. Ennek ellenére is 1,3 alatt van a német termékenységi ráta. A dél-európai országokban szintén nagyon alacsony a termékenységi ráta és potenciális csökkenés tapasztalható.

Ezért van tere annak, hogy a bevándorlás korrigálja ezt az arányt.

Európa súlya a globális térben jelentősen csökken, és sok potenciális bevándorló kész arra, hogy a relatív jólét szigetére jusson, amit Európa képvisel. Angela Merkel további gazdasági ösztönzőket ígért afrikai látogatásai során – utalt rá Demény Pál.

„De ha belegondolunk, a relatíve kicsi jövedelemkülönbség elég ahhoz is, hogy emberek Kelet-Európából Nyugat-Európába vándoroljanak. Fekete-Afrikához képest azonban jóval nagyobb a jövedelmi és életszínvonalbeli különbség. Éppen ezért másfajta megoldások után kell néznünk, hogy olyan migrációs politikát tudjunk elfogadni, amire valóban szükség van” – jelentette ki Népesedési Tanács vezető munkatársa.

A szakember úgy látja, abban reménykedhetünk, hogy nemcsak a gazdasági támogató eszközök, hanem a kulturális szárba szökkenés eredményezhet virágzást a gyermekvállalás, a nagyobb családok vállalása tekintetében.

Hozzátette: az alacsony termékenységi rátát alig tudja ellensúlyozni azok száma, akik 3,4 vagy 5 gyermeket vállalnak. Ahhoz viszont, hogy ezt vállalják, relatíve magas jövedelemre van szükség. Mivel az anyaság-korú nők nagy része dolgozik, fontos, hogy felismerjük a nagy családok fontosságát, és hogy mennyire sokat tesznek a demográfiai helyzet javításáért.

Demény Pál két nem konvencionális szakpolitikát fogalmazott meg javaslatként.

„Az első javaslat: megfelelő intézkedések történjenek ahhoz, hogy elismerjék azt a hozzájárulást, amit a szülők adnak a társadalomnak. Eszerint olyan differenciált bánásmód kellene, ami szerint a nyugdíjak mértékét nem csupán az határozza meg, hogy anyagilag mennyire járult hozzá a társadalomhoz, hanem az is, hogy hány gyerekkel járult hozzá a társadalom fenntartásához. El kellene ismerni és díjazni kellene azt, hogy a családok hány gyermeket neveltek fel” – ismertette a demográfus. Hozzátette: ez teljesen etikus, és elismerést igényel.

„A másik javaslat arra irányul, hogy ellensúlyozza a nyugdíjasok növekvő számának dominanciáját. Hogy ezt ellensúlyozni lehessen, a születéssel kellene megszerezni a szavazati jogot, a gyermekek helyett pedig meghatalmazással a szüleik szavazhatnának” – folytatta a szakember.

Hozzátette: ez a Demény-féle szavazati rendszer elismerné azon anyák hozzájárulását a társadalomhoz, akik szültek.

A Népesedési Tanács vezető munkatársa beszámolt arról, hogy finn szakemberek egy csoportja egy olyan szervezetet hozott létre, ami a Demény-féle szavazás megvalósításán dolgozik. Miután 1906-ban Európában elsőként szavazati jogot adtak a nőknek, most elsők kívánnak lenni abban is, hogy példát mutatva elsőként vezetik be a Demény-féle szavazást is.

(csalad.hu)