2017-09-27 19:00:00 Pesti Képmás-est: A háló csapdájában és védelmében

Családi adókedvezmény

Ki jogosult a családi kedvezmény érvényesítésére?

- a családi pótlékra jogosult személy, valamint a vele közös háztartásban élő házastársa,

- a várandós nő és vele közös háztartásban élő házastársa, illetve a gyermek szülőjének hozzátartozója.

- a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy),

- a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.

Ki nem veheti igénybe a családi kedvezményt?

Az a személy, aki a családi pótlékot

- a gyermekotthon vezetőjeként a gyermek-otthonban nevelt gyermekre (személyre) tekintettel,

- a szociális intézmény vezetőjeként a szociális intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel,

- a javítóintézet igazgatójaként, illetve büntetés-végrehajtási intézet parancsnokaként a javítóintézetben nevelt vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő, és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel kapja.

Ki után jár a családi kedvezmény?

A családi kedvezmény a kedvezményezett eltartott után jár.

Kit tekintünk kedvezményezett eltartottnak?

Kedvezményezett eltartott- az a gyermek (személy), akire tekintettel családi pótlékot folyósítanak,

- a magzat a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig),

- az, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult,

- a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.

A családi kedvezmény érvényesíthető mértékének megállapítása szempontjából kit tekintünk eltartottnak?

Eltartott

- a kedvezményezett eltartott, valamint

- az, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető vagy figyelembe vehető lenne, akkor is, ha a kedvezményezett eltartott után nem családi pótlékot állapítanak meg, családi pótlékot nem állapítanak meg, vagy a családi pótlék összegét a gyermekek száma nem befolyásolja.

Milyen mértékű a családi kedvezmény, s hogy állapítják meg a kedvezmény összegét?

A családi kedvezmény az adóelőleg megállapítását megelőzően, az adófizetésre kötelezett személy összevont adóalapját csökkenti. (Az összevont adóalap a nem önálló tevékenységből - pl. munkaviszonyból -, az önálló tevékenységből - pl. megbízási jogviszonyból - származó jövedelmek, valamint az Szja tv. szerinti egyéb jövedelmek összege.)

(A kormány 2019-ig a duplájára emeli a két gyereket nevelők családi adókedvezményét, vagyis a korábbi húszezer forintról negyvenezer forintra. A 2017-es emelésnek köszönhetően 2017-ben havonta 30 ezer forintot tud megtakarítani közel 330 ezer kétgyermekes család.)

2017-ben egy eltartott esetén havi 10 000 forint, két eltartott esetén havi 15 000 forint (2018-ban havi 17 500 forint, 2019-ben összesen 20 000 forint), három vagy annál több eltartott esetén havi 33 000 forintot jelent kedvezményezett gyermekenként.

A családi kedvezmény - az eltartottak lélekszámától függően - kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként

a) egy eltartott esetén 66 670 forint,

b) kettő eltartott esetén

ba) 2016-ban 83 330 forint,

bb) 2017-ben 100 000 forint,

bc) 2018-ban 116 670 forint,

bd) 2019-ben és az azt követő években 133 330 forint,

c) három és minden további eltartott esetén 220 000 forint.

Hogyan történik a családi kedvezmény mértékének megállapítása?

A családi kedvezmény megállapítása során megvizsgálják, hogy a jogosult családjában hány kedvezményezett, s hány, a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető gyermek él. Családi kedvezményt csak az után a gyermek után lehet érvényesíteni, akire tekintettel az adófizetésre kötelezett személy családi pótlékra jogosult (akkor is, ha a pótlékot bármely okból ténylegesen nem folyósítják), de a mértéket befolyásolja az eltartottak száma.

Például, ha a családban három gyermeket nevelnek és a szülők egy gyermekre tekintettel jogosultak családi pótlékra, tekintettel arra, hogy a két nagyobb gyermek főiskolás, akkor ebben az esetben a család háromgyermekes családnak minősül azzal, hogy csak egy gyermek után csökkenthető az adóalap a háromgyermekesekre megállapított mértékkel, 220.000,- forinttal. Vagyis a család 33.000,- forinttal kevesebb adót fizet.

A családi kedvezmény érvényesítése szempontjából mi minősül jogosultsági hónapnak?

Jogosultsági hónap az a hónap,

- amelyre tekintettel a családi pótlékra való jogosultság fennáll,

- amelyre tekintettel a rokkantsági járadékot folyósítják,

- amelyben a várandósság orvosi igazolása alapján a jogosultság legalább egy napig fennáll, kivéve azt a hónapot, amikor a megszületett gyermek után a családi pótlékra való jogosultság megnyílik.

Melyek a családi kedvezmény érvényesítésének feltételei?

A családi kedvezmény érvényesítésének feltétele az adófizetésre kötelezett személy adóbevalláshoz vagy munkáltatói adó megállapításhoz tett írásbeli nyilatkozata

-

- a családi kedvezmény megosztása, közös érvényesítése esetén erről a tényről, amelyen fel kell tüntetnie - a magzat kivételével - minden eltartott (kedvezményezett eltartott) adóazonosító jelét, továbbá azt, hogy e személyek - ideértve a magzatot is - az adóév mely hónapjaiban minősültek eltartottnak, kedvezményezett eltartottnak. A családi kedvezmény megosztása, közös érvényesítése esetén a másik fél adóazonosító jelét is fel kell tüntetni.

Ha jogerős bírósági döntés, egyezség, közös nyilatkozat alapján a szülők egyenlő időszakokban felváltva gondozzák gyermeküket, és ezért a családi pótlékra 50-50 százalékos arányban mindkét szülő jogosult, a gyermek mindkét szülő - valamint a szülő házastársa - vonatkozásában kedvezményezett eltartottnak minősül. A felváltva gondozott gyermek után a szülő (házastársa) a családi kedvezmény összege 50 százalékának érvényesítésére jogosult. A gyermeket felváltva gondozó szülők a családi kedvezmény közös érvényesítésére egymás között nem jogosultak.

A szülőknek 2017-től már nem szükséges a bírói döntés arról, hogy a felváltva gondozott gyermek után 50-50 százalékban jogosultak legyenek a családi pótlékra. Elegendő egy közös nyilatkozat benyújtása arról, hogy a gyermek gondozását, nevelését saját háztartásaikban felváltva biztosítják.

Az első házasok kedvezménye

2015. január 1-jétől az első házasok adókedvezményt vehetnek igénybe. 2017. januártól a kedvezmény akkor is két éven át jár az érintetteknek, ha időközben gyermekvárás miatt jogosultak lesznek a családi adókedvezményre is.

Ki érvényesítheti az adókedvezményt?

Az első házasok kedvezményét abban az esetben lehet érvényesíteni, ha a házaspár legalább egyik tagja az első házasságát köti.

Mekkora a kedvezmény mértéke?

A kedvezmény mértéke 5000 Ft, mely a házassági életközösség fennállása alatt a házasságkötést követő hónaptól legfeljebb 24 hónapig jár. A házastársak által együttesen érvényesíthető kedvezmény jogosultági hónaponként 33.335,- forint.

Mennyi ideig vehető igénye a kedvezmény?

A házassági életközösség fennállása alatt a házasságkötést követő hónaptól (azt első jogosultsági hónapnak tekintve) legfeljebb 24 hónapig.

Megosztható-e a kedvezmény?

A kedvezményt a házastársak - döntésük szerint - az összeg megosztásával közösen érvényesítik, ideértve azt az esetet is, ha a kedvezményt kizárólag egyikük veszi igénybe.

Van-e feltétele az igénybevételnek?

Az igénybevétel feltétele a házastársak - adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban közösen tett, egymás adóazonosító jelét is feltüntető - nyilatkozata, amely tartalmazza, hogy a kedvezményt melyikük veszi igénybe, vagy a kedvezmény összegének megosztására vonatkozó döntésüket.

Családi járulékkedvezmény

2014-től lehetőség van arra, hogy amennyiben a családi pótlékra jogosult személy elegendő adóköteles jövedelem hiányában nem tudja érvényesíteni az őt egyébként megillető családi kedvezmény teljes összegét, a nem érvényesített rész 15%-ával (vagy annak egy részével) az általa fizetendő 7%-os egészségbiztosítási és 10%-os nyugdíjjárulékát csökkentse. A családi járulékkedvezményt csak az érvényesítheti, aki a társadalombiztosítási jogszabályok alapján biztosítottnak minősül. A járulékkedvezmény is érvényesíthető más jogosulttal közösen vagy megosztva, ha ez a másik személy is biztosítottnak minősül. Az összes érvényesített járulékkedvezmény nem haladhatja meg a jogosulta(ka)t terhelő, biztosított által fizetendő járulékok együttes összegét.

Megosztható-e a családi járulékkedvezmény?

A családi kedvezményre jogosult magánszemély az általa nem érvényesített kedvezményt az év elteltével adóbevallásában, munkáltatói adóbevallásában megoszthatja a vele közös háztartásban élő, a kedvezményre egyébként nem jogosult élettársával.

Abban az esetben, ha a külön élő szülők jogerős bírósági döntés, egyezség alapján egyenlő időszakokban felváltva gondozzák gyermeküket saját háztartásukban, a családi pótlékra 50-50%-ban jogosultak, és a családi kedvezmény meghatározott részét is érvényesíthetik mindketten. A gyermeket mindketten kedvezményezett eltartottként vehetik figyelembe és így határozhatják meg az őket megillető családi kedvezmény mértékét, melynek 50%-át vehetik figyelembe.

A nyilatkozat a soron következő havi bérkifizetést megelőzően bármikor megtehető.

Visszamenőlegesen, év közben a kedvezményt érvényesíteni nem lehet.

A családi járulékkedvezmény érvényesítése nem érinti a biztosított társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultságát és az ellátások összegét.

A kedvezmények érvényesítésével kapcsolatban további érdemi információkat, állásfoglalást a Nemzetgazdasági Minisztérium ad. Címe: ugyfelszolgalat@ngm.gov.hu