2019-05-30 00:00:00 Bondoró Utcaszínház Fesztivál Kapolcson

Családi adókedvezmény

Ki jogosult a családi kedvezmény érvényesítésére?

- a családi pótlékra jogosult személy, valamint a vele közös háztartásban élő házastársa,

- a várandós nő és vele közös háztartásban élő házastársa, illetve a gyermek szülőjének hozzátartozója.

- a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy),

- a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.

Ki nem veheti igénybe a családi kedvezményt?

Az a személy, aki a családi pótlékot

- a gyermekotthon vezetőjeként a gyermek-otthonban nevelt gyermekre (személyre) tekintettel,

- a szociális intézmény vezetőjeként a szociális intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel,

- a javítóintézet igazgatójaként, illetve büntetés-végrehajtási intézet parancsnokaként a javítóintézetben nevelt vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő, és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel kapja.

Ki után jár a családi kedvezmény?

A családi kedvezmény a kedvezményezett eltartott után jár.

Kit tekintünk kedvezményezett eltartottnak?

- Kedvezményezett eltartott az a gyermek (személy), akire tekintettel családi pótlékot folyósítanak,

- a magzat a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig),

- az, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult,

- a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.

A családi kedvezmény érvényesíthető mértékének megállapítása szempontjából kit tekintünk eltartottnak?

Eltartott

- a kedvezményezett eltartott, valamint

- az, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető vagy figyelembe vehető lenne, akkor is, ha a kedvezményezett eltartott után nem családi pótlékot állapítanak meg, családi pótlékot nem állapítanak meg, vagy a családi pótlék összegét a gyermekek száma nem befolyásolja.

Milyen mértékű a családi kedvezmény, s hogy állapítják meg a kedvezmény összegét?

A családi kedvezmény az adóelőleg megállapítását megelőzően, az adófizetésre kötelezett személy összevont adóalapját csökkenti. (Az összevont adóalap a nem önálló tevékenységből - pl. munkaviszonyból -, az önálló tevékenységből - pl. megbízási jogviszonyból - származó jövedelmek, valamint az Szja tv. szerinti egyéb jövedelmek összege.)

A kormány 2019-ig a duplájára emelte a két gyermeket nevelők családi adókedvezményét, vagyis a korábbi húszezer forintról negyvenezer forintra. Az emelésnek köszönhetően 2019-ben havonta 40 ezer forintot tud megtakarítani közel 350 ezer kétgyermekes család.

2019-ben egy eltartott esetén havi 10 000 forint, két eltartott esetén havi 20 000 forint, három vagy annál több eltartott esetén havi 33 000 forintot jelent kedvezményezett gyermekenként.

A családi kedvezmény - az eltartottak lélekszámától függően - kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként

a) egy eltartott esetén 66 670 forint,

b) kettő eltartott esetén

133 330 forint,

c) három és minden további eltartott esetén 220 000 forint.

Hogyan történik a családi kedvezmény mértékének megállapítása?

A családi kedvezmény megállapítása során megvizsgálják, hogy a jogosult családjában hány kedvezményezett, s hány, a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető gyermek él. Családi kedvezményt csak az után a gyermek után lehet érvényesíteni, akire tekintettel az adófizetésre kötelezett személy családi pótlékra jogosult (akkor is, ha a pótlékot bármely okból ténylegesen nem folyósítják), de a mértéket befolyásolja az eltartottak száma.

Például, ha a családban három gyermeket nevelnek és a szülők egy gyermekre tekintettel jogosultak családi pótlékra, tekintettel arra, hogy a két nagyobb gyermek főiskolás, akkor ebben az esetben a család háromgyermekes családnak minősül azzal, hogy csak egy gyermek után csökkenthető az adóalap a háromgyermekesekre megállapított mértékkel, 220.000,- forinttal. Vagyis a család 33.000,- forinttal kevesebb adót fizet.

A családi kedvezmény érvényesítése szempontjából mi minősül jogosultsági hónapnak?

Jogosultsági hónap az a hónap,

- amelyre tekintettel a családi pótlékra való jogosultság fennáll,

- amelyre tekintettel a rokkantsági járadékot folyósítják,

- amelyben a várandósság orvosi igazolása alapján a jogosultság legalább egy napig fennáll, kivéve azt a hónapot, amikor a megszületett gyermek után a családi pótlékra való jogosultság megnyílik.

Melyek a családi kedvezmény érvényesítésének feltételei?

A családi kedvezmény érvényesítésének feltétele az adófizetésre kötelezett személy adóbevalláshoz vagy munkáltatói adó megállapításhoz tett írásbeli nyilatkozata

- a családi kedvezmény megosztása, közös érvényesítése esetén erről a tényről, amelyen fel kell tüntetnie - a magzat kivételével - minden eltartott (kedvezményezett eltartott) adóazonosító jelét, továbbá azt, hogy e személyek - ideértve a magzatot is - az adóév mely hónapjaiban minősültek eltartottnak, kedvezményezett eltartottnak. A családi kedvezmény megosztása, közös érvényesítése esetén a másik fél adóazonosító jelét is fel kell tüntetni.

Ha jogerős bírósági döntés, egyezség, közös nyilatkozat alapján a szülők egyenlő időszakokban felváltva gondozzák gyermeküket, és ezért a családi pótlékra 50-50 százalékos arányban mindkét szülő jogosult, a gyermek mindkét szülő - valamint a szülő házastársa - vonatkozásában kedvezményezett eltartottnak minősül. A felváltva gondozott gyermek után a szülő (házastársa) a családi kedvezmény összege 50 százalékának érvényesítésére jogosult. A gyermeket felváltva gondozó szülők a családi kedvezmény közös érvényesítésére egymás között nem jogosultak.

A szülőknek 2017-től már nem szükséges a bírói döntés arról, hogy a felváltva gondozott gyermek után 50-50 százalékban jogosultak legyenek a családi pótlékra. Elegendő egy közös nyilatkozat benyújtása arról, hogy a gyermek gondozását, nevelését saját háztartásaikban felváltva biztosítják.

Családi járulékkedvezmény

2014-től lehetőség van arra, hogy amennyiben a családi pótlékra jogosult személy elegendő adóköteles jövedelem hiányában nem tudja érvényesíteni az őt egyébként megillető családi kedvezmény teljes összegét, a nem érvényesített rész 15%-ával (vagy annak egy részével) az általa fizetendő 7%-os egészségbiztosítási és 10%-os nyugdíjjárulékát csökkentse. A családi járulékkedvezményt csak az érvényesítheti, aki a társadalombiztosítási jogszabályok alapján biztosítottnak minősül. A járulékkedvezmény is érvényesíthető más jogosulttal közösen vagy megosztva, ha ez a másik személy is biztosítottnak minősül. Az összes érvényesített járulékkedvezmény nem haladhatja meg a jogosulta(ka)t terhelő, biztosított által fizetendő járulékok együttes összegét.

Megosztható-e a családi járulékkedvezmény?

A családi kedvezményre jogosult magánszemély az általa nem érvényesített kedvezményt az év elteltével adóbevallásában, munkáltatói adóbevallásában megoszthatja a vele közös háztartásban élő, a kedvezményre egyébként nem jogosult élettársával.

Abban az esetben, ha a külön élő szülők jogerős bírósági döntés, egyezség alapján egyenlő időszakokban felváltva gondozzák gyermeküket saját háztartásukban, a családi pótlékra 50-50%-ban jogosultak, és a családi kedvezmény meghatározott részét is érvényesíthetik mindketten. A gyermeket mindketten kedvezményezett eltartottként vehetik figyelembe és így határozhatják meg az őket megillető családi kedvezmény mértékét, melynek 50%-át vehetik figyelembe.

A nyilatkozat a soron következő havi bérkifizetést megelőzően bármikor megtehető.

Visszamenőlegesen, év közben a kedvezményt érvényesíteni nem lehet.

A családi járulékkedvezmény érvényesítése nem érinti a biztosított társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultságát és az ellátások összegét.

A kedvezmények érvényesítésével kapcsolatban további érdemi információkat, állásfoglalást a Nemzetgazdasági Minisztérium ad. Címe: ugyfelszolgalat@ngm.gov.hu